Page - 48 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

48 körul, melyek közül a Himmelreich 840 méter magas. Ércztelepeit Nagy Lajos kirâly idejében fedezték fol; 1355-ben mâr szabad kiràlyi vâros s a neve deâkùl Regiomontum, németûl Königsberg. Virâgzâsa Lajos és leânya, Maria korâra esik. A XIV. szâzad elején épult köfallal körul vett temploma is. 1383-ban a vâros egy altârna nyitâsâhoz fogott. Mâria kirâlynô az akkor csucsives, de mai alakjâban hatârozott styl nélkiili vâroshâzân férjével, Zsigmonddal együtt hüzamosabb idôn ât tartözkodott itt. 1424-benZsigmond a hat bânyavârossal együtt Ujbânyât is Borbâla kirâlynônek adja. 1433-ban a cseh tâboritâk, 1442-ben a lengyelek raboljâk, 1564-ben a török foglalja el, s midôn Zsarnôczân vereséget szenved, elkeseredett dûhében a vârost kirabolja, elhamvasztja, a bânyâba menekûlt lakökat, mintegy 500-at, szalma és egyéb anyag fûstjébe fojtja, ugyanannyit rabsâgba hurczol. A török okozta pusztitâst fokozta az 1645. évben dühöngött pestis, mely hârom hö alatt 1.200 embert vitt el. Ennyi csapâs kôvetkeztében veszitette el a vâros szâsz telepesek alkotta német jellegét, s az üj bevândorlôk egészen tôttâ tették. 1664-ben ujra elfoglalja a török, templomât istâllôvâ teszi, s a dûledezô rom csak 1725-ben épult föl üjra, de a nélkûl, hogy eredeti csucsives alakjât visszanyerte volna. A török vilägban szünetelt a bânyâszat is, mely csak 1635-ben nyert néhâny évre üj lendûletet, hogy azutân hanyatlâsa âllandô legyen. A kincstâr a mûlt évtizedben a bânyamivelést itt teljesen megszûntette. A vâros nevezetessége a Szent Erzsébetrôl czimzett kis templom, mely a csucsives épitkezésnek ma is igen becses emléke, bâr a török 1664-ben mecsetté alakitvân ât, sokat rontott benne. Igen becses és még kôzépkorbeli mû az oltârnak az Utolsö Vacsorât âbrâzolô faragott predellâja. Homlokzatân alapitôjânak, Henczeman Izenienkel bânyagrôfnak azon korbeli czimerpajzsa lâthatô, ki a templomra és az azzal kapcsolatos menhâzra alapitvânyât 1391-ben tette. Ez alapitvânyt Zsigmond kirâly 1393-ban a szomszéd Magosmart kôzség adomânyozâsâval gazdagitotta. Ujbânya népe ma, hogy bânyâszata megszûnt, nehéz sorsban él. Egyedûli keresetforrâsa a malomkô-ipar, melyhez kivâlô likacsos trachit köve van, tovâbbâ a fazekassâg, mert kitun<5 agyaga van hozzâ, mely — ha itt faïence- készités fejlôdhetnék, — az elveszett aranynâl is gazdagabb keresetet bizto- sithatna. Figyelemre méltô a gyûmôlcstermesztése, mely jö években maga is biztositja a lakossâg megélhetését. A Garam vôlgyében tovâbb éjszakkeletnek Rudnô-ra visz az üt, mely itt egy szép, egynyilâsu vashidon a Garam balpartjâra vezet ât. Rudnöt