Seite - 48 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 48 -
Text der Seite - 48 -
48
körul, melyek közül a Himmelreich 840 méter magas. Ércztelepeit Nagy
Lajos kirâly idejében fedezték fol; 1355-ben mâr szabad kiràlyi vâros s a
neve deâkùl Regiomontum, németûl Königsberg. Virâgzâsa Lajos és leânya,
Maria korâra esik. A XIV. szâzad elején épult köfallal körul vett temploma is.
1383-ban a vâros egy altârna nyitâsâhoz fogott. Mâria kirâlynô az akkor
csucsives, de mai alakjâban hatârozott styl nélkiili vâroshâzân férjével,
Zsigmonddal együtt hüzamosabb idôn ât tartözkodott itt. 1424-benZsigmond
a hat bânyavârossal együtt Ujbânyât is Borbâla kirâlynônek adja. 1433-ban
a cseh tâboritâk, 1442-ben a lengyelek raboljâk, 1564-ben a török foglalja
el, s midôn Zsarnôczân vereséget szenved, elkeseredett dûhében a vârost
kirabolja, elhamvasztja, a bânyâba menekûlt lakökat, mintegy 500-at, szalma
és egyéb anyag fûstjébe fojtja, ugyanannyit rabsâgba hurczol. A török okozta
pusztitâst fokozta az 1645. évben dühöngött pestis, mely hârom hö alatt
1.200 embert vitt el. Ennyi csapâs kôvetkeztében veszitette el a vâros szâsz
telepesek alkotta német jellegét, s az üj bevândorlôk egészen tôttâ tették.
1664-ben ujra elfoglalja a török, templomât istâllôvâ teszi, s a dûledezô
rom csak 1725-ben épult föl üjra, de a nélkûl, hogy eredeti csucsives
alakjât visszanyerte volna. A török vilägban szünetelt a bânyâszat is, mely
csak 1635-ben nyert néhâny évre üj lendûletet, hogy azutân hanyatlâsa
âllandô legyen. A kincstâr a mûlt évtizedben a bânyamivelést itt teljesen
megszûntette. A vâros nevezetessége a Szent Erzsébetrôl czimzett kis
templom, mely a csucsives épitkezésnek ma is igen becses emléke, bâr a
török 1664-ben mecsetté alakitvân ât, sokat rontott benne. Igen becses
és még kôzépkorbeli mû az oltârnak az Utolsö Vacsorât âbrâzolô faragott
predellâja. Homlokzatân alapitôjânak, Henczeman Izenienkel bânyagrôfnak
azon korbeli czimerpajzsa lâthatô, ki a templomra és az azzal kapcsolatos
menhâzra alapitvânyât 1391-ben tette. Ez alapitvânyt Zsigmond kirâly
1393-ban a szomszéd Magosmart kôzség adomânyozâsâval gazdagitotta.
Ujbânya népe ma, hogy bânyâszata megszûnt, nehéz sorsban él. Egyedûli
keresetforrâsa a malomkô-ipar, melyhez kivâlô likacsos trachit köve van,
tovâbbâ a fazekassâg, mert kitun<5 agyaga van hozzâ, mely — ha itt faïence-
készités fejlôdhetnék, — az elveszett aranynâl is gazdagabb keresetet bizto-
sithatna. Figyelemre méltô a gyûmôlcstermesztése, mely jö években maga
is biztositja a lakossâg megélhetését.
A Garam vôlgyében tovâbb éjszakkeletnek Rudnô-ra visz az üt, mely
itt egy szép, egynyilâsu vashidon a Garam balpartjâra vezet ât. Rudnöt
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch