Page - 139 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21
Image of the Page - 139 -
Text of the Page - 139 -
sôdik, folyói is lôbbnyire délkeleti irányban futnak. Fó vízgyújtóje, a Sajó,
nemkülónben a Rima is, alsó szakaszában keletrc kanyarodik. Hajózható folyó
itt nincs. A Sajó Rozsnyó, Pelsúcz és Tornalja mellett elhaladva, Putnoknál
hagyja el a megyét. Futása kózben apróbb patakon kivûl a Rimât veszi magába.
A vizek nagy része szabályos folyású; károkat legfôlebb tavaszszal és
nyár elején okoznak áradásaikkal, a mikor elóntik a vôlgyeket, s kivált a
Balog és Tûrocz sokszor elviszi a szénatermést. A vizek mozgató erejét
malmok hajtására, azonkivúl más ipari vállalatok czéljaira is fólhasználják,
kûlônôsen a megye éjszaki vôlgyeiben. Tavak nincsenek a megyében.
De annál tôbb az ásványos forrás, melyek kôzûl leghíresebb a csízi jód-
és bróm-tartalmú konyhasós viz, bár használata csak nem régiben indúlt
nagyobb lendúletnek. Kevesebb értékú az ajnácskói vaskénes savanyúvíz.
Ezenkivúl vasas savanyúviz-forrás van Várgedén, Tiszolczon, Siden, vas-
gáliczos forrás Rozsnyón, Róczén, meszesviz Levárton; kôzônségesebb
savanyúvíz (csevicze) lépten-nyomon annyi van, hogy sok helység lakossága
rendes ivóvíznek is azt használja. A fürdók kôzûl eddig csak a csízi jutott
nagyobb nevezetességre; a tôbbiek inkább csak olyan üdúló helyek kelet-
kezésére szolgáltak, melyeket csupán a kórnyékbeliek látogatnak. Ezek kôzt
a rozsnyói tehetó elsó belyre.
A megye változatos alakúlatú és külónbozó magasságú vidékein az
éghajlati sajátságok is nagyon külónbózók. Az éjszaki erdós rész zord,
alpesi jellegú ; a Sajó és a Rima alsó vôlgyei a tiszai síkság éghajlatával
egyeznek. Az idójárás nem állandó; gyors átmenetek gyakran fordúlnak
eló, kûlônôsen a magasabb hegyek kôrnyékein.
Máskülónben a száz bérczu Gômôr Magyarország egyik legáldottabb,
legszebb megyéje, mint mondani szokás: „Magyarország kicsinyben". Míg
déli részén megérik a szóló, a legizletesebb dinnye, düsan fizet az aczélos
búza, s az ott termó dohány az ország legzamatosabb dohányai kôzé
tartozik : addig éjszaki vidékein az árpa és a zab is csak keservesen teng
s a hegyek magasabb pontjain zuzmón és tórpefenyún kivúl semmi egyéb
nem tenyészik.
De nevezhetjük Gômôrt kincsek megyéjének is, mert hegyeinek méhébe
a természet drága kincseket rakott le, s hol a gazda szúk aratást lát, pótolja
azt a sok ércz, mely évenként milliókat jôvedelmez. Kivált vasércze az, mely
ma a nemzeti vagyonosodásnak nevezetes tényezóje. Nevezhetjük Gômôrt
erdós megyének, mert terúletét felerészben erdók borítják. Fóleg éjszaki
18*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Volume 21
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország V (II)
- Volume
- 21
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 499
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch