Seite - 139 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

sôdik, folyói is lôbbnyire délkeleti irányban futnak. Fó vízgyújtóje, a Sajó, nemkülónben a Rima is, alsó szakaszában keletrc kanyarodik. Hajózható folyó itt nincs. A Sajó Rozsnyó, Pelsúcz és Tornalja mellett elhaladva, Putnoknál hagyja el a megyét. Futása kózben apróbb patakon kivûl a Rimât veszi magába. A vizek nagy része szabályos folyású; károkat legfôlebb tavaszszal és nyár elején okoznak áradásaikkal, a mikor elóntik a vôlgyeket, s kivált a Balog és Tûrocz sokszor elviszi a szénatermést. A vizek mozgató erejét malmok hajtására, azonkivúl más ipari vállalatok czéljaira is fólhasználják, kûlônôsen a megye éjszaki vôlgyeiben. Tavak nincsenek a megyében. De annál tôbb az ásványos forrás, melyek kôzûl leghíresebb a csízi jód- és bróm-tartalmú konyhasós viz, bár használata csak nem régiben indúlt nagyobb lendúletnek. Kevesebb értékú az ajnácskói vaskénes savanyúvíz. Ezenkivúl vasas savanyúviz-forrás van Várgedén, Tiszolczon, Siden, vas- gáliczos forrás Rozsnyón, Róczén, meszesviz Levárton; kôzônségesebb savanyúvíz (csevicze) lépten-nyomon annyi van, hogy sok helység lakossága rendes ivóvíznek is azt használja. A fürdók kôzûl eddig csak a csízi jutott nagyobb nevezetességre; a tôbbiek inkább csak olyan üdúló helyek kelet- kezésére szolgáltak, melyeket csupán a kórnyékbeliek látogatnak. Ezek kôzt a rozsnyói tehetó elsó belyre. A megye változatos alakúlatú és külónbozó magasságú vidékein az éghajlati sajátságok is nagyon külónbózók. Az éjszaki erdós rész zord, alpesi jellegú ; a Sajó és a Rima alsó vôlgyei a tiszai síkság éghajlatával egyeznek. Az idójárás nem állandó; gyors átmenetek gyakran fordúlnak eló, kûlônôsen a magasabb hegyek kôrnyékein. Máskülónben a száz bérczu Gômôr Magyarország egyik legáldottabb, legszebb megyéje, mint mondani szokás: „Magyarország kicsinyben". Míg déli részén megérik a szóló, a legizletesebb dinnye, düsan fizet az aczélos búza, s az ott termó dohány az ország legzamatosabb dohányai kôzé tartozik : addig éjszaki vidékein az árpa és a zab is csak keservesen teng s a hegyek magasabb pontjain zuzmón és tórpefenyún kivúl semmi egyéb nem tenyészik. De nevezhetjük Gômôrt kincsek megyéjének is, mert hegyeinek méhébe a természet drága kincseket rakott le, s hol a gazda szúk aratást lát, pótolja azt a sok ércz, mely évenként milliókat jôvedelmez. Kivált vasércze az, mely ma a nemzeti vagyonosodásnak nevezetes tényezóje. Nevezhetjük Gômôrt erdós megyének, mert terúletét felerészben erdók borítják. Fóleg éjszaki 18*