Page - 194 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21
Image of the Page - 194 -
Text of the Page - 194 -
Í94
a ki megnyeri bizalmát, annak szivét, lelkét kitárja. Az öregje csöndes,
békés természetú; a fiatalabbja azonban heves, lobbanékony, s ha kell, veres
verekedés árán sem engedi a maga igazát. Szívós, edzett természetú és jó
katona. Nagyobb része a huszárezredekben szolgál. A kis gyermeket mihelyt
járni tud, lóra ülteti az apja s úgy szólván a ló hátán nö fei, mint a kun.
Hét, nyolcz éves korában már szórin megüli a lovat. Azért is többnyire
jó lovasok s messzi foldre elmegy a híre az olyan legénynek, a ki a lórúl
leesik. Egész emberöltön át emlegetik s még az utódain is rajta szárad :
„Kopasz Nagy Jancsi, fia Kopasz Nagy Ferkónak, a ki a lórú' leesett."
A palócz nép kedvelóje a társas összejöveteleknek; farsang, lakzi, búcsú,
disznótor mind megannyi jó alkalom erre, s ilyenkor a tréfa, nóta egymást
váltva járja; ha zenét hall, örömest perdúl tánczra is. Józan, mértékletes,
bár az italtól nem irtózik s a hol lehet, áldomásozik is; de korhelynek,
iszákosnak épen nem mondható, kivált mióta a „czirokszer" (filoxera) és
a „fenerosz por" (peronospora) a szólóket tónkre tette. Derúlt, vidám
kedélye akkor sem hagyja el, ha nehéz sanyarúságban kell is élnie; akkor
is így biztatja egymást: „Komäm, ne szomorkodj«ék; ez a világ a miénk,
a másik is az lfisz meég.tt
Üstökös matyóház Mezo-Kövesden.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Volume 21
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország V (II)
- Volume
- 21
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 499
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch