Page - 236 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21
Image of the Page - 236 -
Text of the Page - 236 -
23
van beosztva. Ónodon tartották 1707-ben azt az emlékezetes országgyúlést,
melyet II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelem I. József király ellen hivott
ôssze. A megyei jegyzôkônyvek tanúsága szerint a tatárjárás után itt Mvhi
nevú város keletkezett, s a vármegye a XVI. században, midón Miskolcz a
tôrôkôk miatt nem volt biztosságban, Muhi városba helyezte át tórvényszékét.
Ma a városnak nyoma sincs. A Sajó mentén Nagy-Csécs, Sajó-Szóged és
Sajó-Oros kózségekben sok az úri birtok, a mit ez egyszerú falvakban
látható számos kastély is elárúl. A megye délkeleti kiszôgellésébe szorúlt
Szederkény kôzségben vagyonos fóldmíveseket találunk. Innét kezdve a Tisza
mentén minden kózség: Tisza-Palkonya, Tisza-Oszlár, Tisza-Kürt, Tisza-
Tarján, Tisza-Keszi, Ârokt'ô, Dorogma, Tisza-Bdbolna, Tisza- Valk
védsánczokkal van kórúl kerítve, mert a Tisza áradása kisebb-nagyobb
mértékben minden évben fenyegeti ezt a vidéket. A gyakori áradások miatt
a határoknak csak emelkedettebb helyei használhatók szántófóldnek, a tóbbi
kaszálónak és legelónek marad. Arokt'ó kózség arról nevezetes, hogy innét
indúl ki a Csorsz drka, melynek eredete a tórténelem elótti idókben vész el,
de maga az árok még mindig határozottan fólismerhetó. Dorogma és küló-
nósen Bábolna határában a Szil pusztán mai nap is sok régi cserép és ékszer
kerúl napfényre, melyek a honfoglalást megelózótt idókból származnak.
A Hejó alsó folyása, nem levén a víznek elég esése, számos és terje-
delmes mocsarat alkot, melynek nádasaiban szárnyas vadak tenyésznek.
Ezen területek mentesítése végett a szabályozási munkálat már folyamatban
van. A part mentén fekvó Hej'ó-Keresztúr, Hej'ô-Szalonta, Hej'ô-Papi, Hej'ô-
Bába és Nemes-Bikk kôzségek virágzó fóldmívelést úznek. Ennek a vidék-
nek legnagyobb kózsége az 5.216 lakost számláló és csínos építkezésú
Mez'ó-Csáth mezóváros, mely járási székhely. Ipara és kereskedelme csekély,
de kiterjedt határában annál virágzóbb a fóldmívelés és baromtenyésztés.
Népe szép, értelmes magyarság és legnagyobb részt református.
Csáthtal szomszédos jómódú kôzségek : Igriczi, a hol Tompa Mihály
néhai jeles kóltónk gyermekéveit élte; Gelej, honnét az elsó magyar nyelvú
magyar nyelvtan és a Geleji kánonok szerzóje, Geleji Ratona István, XVII.
századbeli erdélyi református püspók származott; továbbá Nagy-Mihály és
Mez'ó-Keresztes. Rendes tiszta házaik, jó karban levó gazdasági épúleteik,
kitúnó lovaik és szarvasmarháik egyaránt hirdetik e kôzségek népének szor-
galmát és jóllétét. Határaik lapályosak, s így a belvizek és a Bükkból erre
futó patakok lefolyást nem találhatván, számos tavat, mocsarat és vízállást
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Volume 21
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország V (II)
- Volume
- 21
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 499
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch