Seite - 236 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

23 van beosztva. Ónodon tartották 1707-ben azt az emlékezetes országgyúlést, melyet II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelem I. József király ellen hivott ôssze. A megyei jegyzôkônyvek tanúsága szerint a tatárjárás után itt Mvhi nevú város keletkezett, s a vármegye a XVI. században, midón Miskolcz a tôrôkôk miatt nem volt biztosságban, Muhi városba helyezte át tórvényszékét. Ma a városnak nyoma sincs. A Sajó mentén Nagy-Csécs, Sajó-Szóged és Sajó-Oros kózségekben sok az úri birtok, a mit ez egyszerú falvakban látható számos kastély is elárúl. A megye délkeleti kiszôgellésébe szorúlt Szederkény kôzségben vagyonos fóldmíveseket találunk. Innét kezdve a Tisza mentén minden kózség: Tisza-Palkonya, Tisza-Oszlár, Tisza-Kürt, Tisza- Tarján, Tisza-Keszi, Ârokt'ô, Dorogma, Tisza-Bdbolna, Tisza- Valk védsánczokkal van kórúl kerítve, mert a Tisza áradása kisebb-nagyobb mértékben minden évben fenyegeti ezt a vidéket. A gyakori áradások miatt a határoknak csak emelkedettebb helyei használhatók szántófóldnek, a tóbbi kaszálónak és legelónek marad. Arokt'ó kózség arról nevezetes, hogy innét indúl ki a Csorsz drka, melynek eredete a tórténelem elótti idókben vész el, de maga az árok még mindig határozottan fólismerhetó. Dorogma és küló- nósen Bábolna határában a Szil pusztán mai nap is sok régi cserép és ékszer kerúl napfényre, melyek a honfoglalást megelózótt idókból származnak. A Hejó alsó folyása, nem levén a víznek elég esése, számos és terje- delmes mocsarat alkot, melynek nádasaiban szárnyas vadak tenyésznek. Ezen területek mentesítése végett a szabályozási munkálat már folyamatban van. A part mentén fekvó Hej'ó-Keresztúr, Hej'ô-Szalonta, Hej'ô-Papi, Hej'ô- Bába és Nemes-Bikk kôzségek virágzó fóldmívelést úznek. Ennek a vidék- nek legnagyobb kózsége az 5.216 lakost számláló és csínos építkezésú Mez'ó-Csáth mezóváros, mely járási székhely. Ipara és kereskedelme csekély, de kiterjedt határában annál virágzóbb a fóldmívelés és baromtenyésztés. Népe szép, értelmes magyarság és legnagyobb részt református. Csáthtal szomszédos jómódú kôzségek : Igriczi, a hol Tompa Mihály néhai jeles kóltónk gyermekéveit élte; Gelej, honnét az elsó magyar nyelvú magyar nyelvtan és a Geleji kánonok szerzóje, Geleji Ratona István, XVII. századbeli erdélyi református püspók származott; továbbá Nagy-Mihály és Mez'ó-Keresztes. Rendes tiszta házaik, jó karban levó gazdasági épúleteik, kitúnó lovaik és szarvasmarháik egyaránt hirdetik e kôzségek népének szor- galmát és jóllétét. Határaik lapályosak, s így a belvizek és a Bükkból erre futó patakok lefolyást nem találhatván, számos tavat, mocsarat és vízállást