Page - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

114 a belfólditól elkülónzi. Egészen idáig érnek a sósvíz tócsái, s valamivel belebb kóvetkezik a herczegovinai édesvizú mocsarak terúlete, mely a delta folyta- tásáúl egészen Capljina\g terjed, a hol a Narenta elsó szorosai kezdódnek. Metkovié folótt a Narenta, melyet a belfóldiek „Neretvátt-nak neveznek, egyszerre egészen más képet ólt. A két órányira fekvó Tasovíié faluig csupán tutajokkal járható; de ott valamivel tisztábbá válik a vize és kavics-zátonyokat rak le. Ezekcn, valamint a folyó sok elágazása és a mellékvizek által alkotott fóldnyelveken rózsaszínú tamariszk bokrok és a fúzfához hasonló szúzbariska (Vitex) kékvirágú cserjéi hajolnak a víz partjára, a melyek kivált a Narenta alsó szakaszát díszítik. Metkovié átellenében, a jobbpartón, ér véget a Narenta-volgyón át vivó bosznia-herczegovinai államvasút is, virágillatos mélyedések alján, a melyekbe Mosztárnál a Velez hosszan elnyúlt, csipkés, hólepte gerincze tekint le. A mocsarak éjszaki szélén a szántóvetó ekéje római pénzeket fordít ki a barázdából, melyek az itt állott római városnak, Naronának emlékét idézik fól. Regés koltészet és rideg való ólelkeznek itt a vidék mocsarairól szóló hagyo- mányban, melyek alatt a nép képzelete egész elsülyedt városok romjait sejti. Egy alacsony karszt hegyhát vet véget Gabelanál a jobbparti mocsarak- nak. Néhány nyomorúságos kó viskóra tekintenek le a római castrum és a késóbbi velenczei erósség romjai, melynek kapuja elótt Szent Márknak lebukott s a fóldbe fúródott .oroszlánját már benótte a fú. E vár volt hajdan a határ vámvonalának óre, s ugyane czélra szolgáltak a folyó mentén fólfelé tovább kóvetkezó órtornyok is, melyekról az egész partvidék „Gabela" (Vámház) nevet kapott. Az itt fekvó helység pedig ma Ó-Gabela nevet visel, s hírét a kornyékén termó hosszúkás, zóldes sárga dinnyén, a Bbacciri"-n kivúl azon gyapottermó fóldeknek kószóni, melyek várhegyét óvezik. Dretelj mellett, a hol az egész Balkán-félsziget legkitúnóbb dohánya terem, mutatkozik a Narenta legelószór hegyifolyó képében. Helyenként a jobb partján némi keskeny fóldsávot enged a fóldmívelés számára, de tóbbnyirc csak súrú gránátbokrok teremnek a szélén, melyek június havában lángoló vórós virágaikkal egészen ellepik a karszt lejtóit. A túlsó parton ellenben kopár meredek sziklafal emelkedik. De kevéssel odább széles, csatornaszerú hasadék nyílik rajta, mely a Dubrava szélétól le a folyóig vezet, s utána mintha Doré valamely káprázatos szaraczén rabló-vára elevenednék meg elóttünk, olyan meglepó az ódon tórók erósségnek, Poditeljnek a képe. A szürke sziklából kivájt, csipkés pártázatú falak és tornyok kevély daczczal zárják kórúl a