Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 114 -
Text der Seite - 114 -
114
a belfólditól elkülónzi. Egészen idáig érnek a sósvíz tócsái, s valamivel belebb
kóvetkezik a herczegovinai édesvizú mocsarak terúlete, mely a delta folyta-
tásáúl egészen Capljina\g terjed, a hol a Narenta elsó szorosai kezdódnek.
Metkovié folótt a Narenta, melyet a belfóldiek „Neretvátt-nak neveznek,
egyszerre egészen más képet ólt. A két órányira fekvó Tasovíié faluig csupán
tutajokkal járható; de ott valamivel tisztábbá válik a vize és kavics-zátonyokat
rak le. Ezekcn, valamint a folyó sok elágazása és a mellékvizek által alkotott
fóldnyelveken rózsaszínú tamariszk bokrok és a fúzfához hasonló szúzbariska
(Vitex) kékvirágú cserjéi hajolnak a víz partjára, a melyek kivált a Narenta
alsó szakaszát díszítik.
Metkovié átellenében, a jobbpartón, ér véget a Narenta-volgyón át vivó
bosznia-herczegovinai államvasút is, virágillatos mélyedések alján, a melyekbe
Mosztárnál a Velez hosszan elnyúlt, csipkés, hólepte gerincze tekint le.
A mocsarak éjszaki szélén a szántóvetó ekéje római pénzeket fordít ki a
barázdából, melyek az itt állott római városnak, Naronának emlékét idézik fól.
Regés koltészet és rideg való ólelkeznek itt a vidék mocsarairól szóló hagyo-
mányban, melyek alatt a nép képzelete egész elsülyedt városok romjait sejti.
Egy alacsony karszt hegyhát vet véget Gabelanál a jobbparti mocsarak-
nak. Néhány nyomorúságos kó viskóra tekintenek le a római castrum és a
késóbbi velenczei erósség romjai, melynek kapuja elótt Szent Márknak lebukott
s a fóldbe fúródott .oroszlánját már benótte a fú. E vár volt hajdan a határ
vámvonalának óre, s ugyane czélra szolgáltak a folyó mentén fólfelé tovább
kóvetkezó órtornyok is, melyekról az egész partvidék „Gabela" (Vámház)
nevet kapott. Az itt fekvó helység pedig ma Ó-Gabela nevet visel, s hírét a
kornyékén termó hosszúkás, zóldes sárga dinnyén, a Bbacciri"-n kivúl azon
gyapottermó fóldeknek kószóni, melyek várhegyét óvezik.
Dretelj mellett, a hol az egész Balkán-félsziget legkitúnóbb dohánya
terem, mutatkozik a Narenta legelószór hegyifolyó képében. Helyenként a
jobb partján némi keskeny fóldsávot enged a fóldmívelés számára, de tóbbnyirc
csak súrú gránátbokrok teremnek a szélén, melyek június havában lángoló
vórós virágaikkal egészen ellepik a karszt lejtóit. A túlsó parton ellenben kopár
meredek sziklafal emelkedik. De kevéssel odább széles, csatornaszerú hasadék
nyílik rajta, mely a Dubrava szélétól le a folyóig vezet, s utána mintha Doré
valamely káprázatos szaraczén rabló-vára elevenednék meg elóttünk, olyan
meglepó az ódon tórók erósségnek, Poditeljnek a képe. A szürke sziklából
kivájt, csipkés pártázatú falak és tornyok kevély daczczal zárják kórúl a
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch