Page - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

184 Herczegovinät (Kr. e. 6-töl Kr. u. 9-ig). Megtörven az illyr nepelem cllen- älläsät ekkep a pannon alföldig jutott. A römai hatalomnak sok oka volt e nagy erökifejtesre. Düs eredmenynyel kecsegtettek a gazdag bänyäk, azutän szöban forgott a birodalom dunai hatär- vonalänak biztositäsa, s mint az adriai partvidek urai, ugyszölvän kenytelenek voltak vele, hogy a hozzä tartozö szärazföldet is birtokukba vegyek. S csak- ugyan alig alltak a legiök a Szäva menten, mär is fölismertc a römai eles szem, hogy a kivivott hegyi videk birtoka nines biztonsägban, ha nem csatolja hozzä a pannon alföldet. Kärba veszett a hegyek vitez vedclme, valamint az illyr asszonyok hösies önfeläldozäsa, a kik kisdedeiket tartäk a römai kardok ele s ferjeikkel együtt haltak meg; meghitisült a szikläs hasadekokban s a järhatatlan päsztori ösvenyeken a römaiaknak vetett les. Kr. u. 9-ben meg- kezdödik a römai müveltseg munkäja a tartomänyokban, mely a napfenyre került emlekek tanusäga szerint ez orszägban is nagyszerüt alkotott. A csäszärsäg szäzados küzdelem utän megadta alattvalöinak a römai polgärjogot s alig van melyebb jelentesü törveny annäl, a mcly kimondja, hogy: „Mindazok, a kik in orbe Romano elnek, römai polgärok." E törveny amaz ällami közerzesnek lett a kütfeje, mely a keleti tartomänyokban sokkal erösebb gyökeret vert, mint a nyugaton. Ez az erzes nemzedekröl nemzedekre öröklödött s a csäszäri hatalom eszmeje, mint az autokrata, a senkitöl sem függö szemelyi hatalom tudata megelözte a monotheismusnak, a kereszteny- segnek gyözelmet. Epen itt a Balkän-felszigeten, a hol a szinter s az egyes nepelemek szetägazö hajlamai minden nagyobb ällami alaküläs eilen müködtek, mintegy ösztönszerü nephitkent nött ki a vilägi föhatalom tulajdonosänak, a csäszärnak, mint magasabb lenynek, a kultusza. A Balkän-felszigetnek egyik reszen sem vert oly mely gyökeret a römai elet es a csäszäri kultusz, mint az Italiäval ätellenes adriai partokon s azoknak hätmögi szärazfölden. A römai höditäs ugyanis e videken gyökerig hatolt. A tartomänynak egesz területe römai kezre került s römaiak nepesitek meg a partmenti värosokat. A hatalom birtokosai azonban mindig figyelemre meltattäk a hegyi lakossäg sajätossägait. Az egesz orszägot, melyet a legvitezebb es legnepesebb törzsröl Dalmäcziänak neveztek, härom törvenykezesi kerületre osztottäk: a scardonaira, mely a mai nyugati Boszniära terjedt, a salonaira (conventus Salonitanus) Salonäval, a mai Spalatöval, mint fö helylyel, mely a Szäväig ert, es a maronaira, melyhez a mai deli Dalmäczia, Herczegovina es ejszaki Albania tartoztak. A fö helyektöl tävolabb lakö hegyi