Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 184 -
Text der Seite - 184 -
184
Herczegovinät (Kr. e. 6-töl Kr. u. 9-ig). Megtörven az illyr nepelem cllen-
älläsät ekkep a pannon alföldig jutott.
A römai hatalomnak sok oka volt e nagy erökifejtesre. Düs eredmenynyel
kecsegtettek a gazdag bänyäk, azutän szöban forgott a birodalom dunai hatär-
vonalänak biztositäsa, s mint az adriai partvidek urai, ugyszölvän kenytelenek
voltak vele, hogy a hozzä tartozö szärazföldet is birtokukba vegyek. S csak-
ugyan alig alltak a legiök a Szäva menten, mär is fölismertc a römai eles
szem, hogy a kivivott hegyi videk birtoka nines biztonsägban, ha nem csatolja
hozzä a pannon alföldet. Kärba veszett a hegyek vitez vedclme, valamint az
illyr asszonyok hösies önfeläldozäsa, a kik kisdedeiket tartäk a römai kardok
ele s ferjeikkel együtt haltak meg; meghitisült a szikläs hasadekokban s a
järhatatlan päsztori ösvenyeken a römaiaknak vetett les. Kr. u. 9-ben meg-
kezdödik a römai müveltseg munkäja a tartomänyokban, mely a napfenyre
került emlekek tanusäga szerint ez orszägban is nagyszerüt alkotott.
A csäszärsäg szäzados küzdelem utän megadta alattvalöinak a römai
polgärjogot s alig van melyebb jelentesü törveny annäl, a mcly kimondja,
hogy: „Mindazok, a kik in orbe Romano elnek, römai polgärok." E törveny
amaz ällami közerzesnek lett a kütfeje, mely a keleti tartomänyokban sokkal
erösebb gyökeret vert, mint a nyugaton. Ez az erzes nemzedekröl nemzedekre
öröklödött s a csäszäri hatalom eszmeje, mint az autokrata, a senkitöl sem
függö szemelyi hatalom tudata megelözte a monotheismusnak, a kereszteny-
segnek gyözelmet. Epen itt a Balkän-felszigeten, a hol a szinter s az egyes
nepelemek szetägazö hajlamai minden nagyobb ällami alaküläs eilen müködtek,
mintegy ösztönszerü nephitkent nött ki a vilägi föhatalom tulajdonosänak,
a csäszärnak, mint magasabb lenynek, a kultusza.
A Balkän-felszigetnek egyik reszen sem vert oly mely gyökeret a römai elet
es a csäszäri kultusz, mint az Italiäval ätellenes adriai partokon s azoknak
hätmögi szärazfölden. A römai höditäs ugyanis e videken gyökerig hatolt.
A tartomänynak egesz területe römai kezre került s römaiak nepesitek meg a
partmenti värosokat. A hatalom birtokosai azonban mindig figyelemre meltattäk
a hegyi lakossäg sajätossägait. Az egesz orszägot, melyet a legvitezebb es
legnepesebb törzsröl Dalmäcziänak neveztek, härom törvenykezesi kerületre
osztottäk: a scardonaira, mely a mai nyugati Boszniära terjedt, a salonaira
(conventus Salonitanus) Salonäval, a mai Spalatöval, mint fö helylyel,
mely a Szäväig ert, es a maronaira, melyhez a mai deli Dalmäczia,
Herczegovina es ejszaki Albania tartoztak. A fö helyektöl tävolabb lakö hegyi
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch