Page - 420 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

420 Az említett épúletek a nagykeregkedelemnek szolgáltak; a kiskereskedelem helyiségei a boltok fduían), melyek külón e czélra rendelt városrészben (¿arsija) vannak és lakóházakkal csak kivételként állanak kapcsolatban. Gyakori (igy a szerajevói Carsijában is) az egyes iparok elkülónítése. A duíanok fából épúlt, alacsony, az útcza felé egészen nyilt, de két vízirányos szárnyú csapó-ajtóval elzárható bódék és hosszú sorban húzódnak a niagasabb hátsó épúlet elótt. Ezen bódékat vagy kupola, vagy pedig lapos, crósen kiszókelló cserepes tetó fódi és azért olyan alacsonyak, hogy a hátúlsó fa épúlettól el ne vegyék a világosságot ; e hátsó épúletben van, s rendesen a ducanhoz csatlakozik a túz ellen biztos, terjedelmes raktár. A boltoknak gyakran alsó helyiségük is van, de ez oly alacsony, hogy csak lehajolva vagy ülve lehet benne foglala- toskodni. Az árúczikk nagyon gyakran magában az elárusító helyiségbcn készûl, a mi természetesen emeli a £arSija érdekességét. Az itt uralkodó élénk- séget még fokozza a reggeltól estig súrún látogatott fogadalmi kútak (sebil), borbélymúhelyek, népkonyhák (imaret) és kávéházak nagy száma. A városok kôzt Szerajevo, Mosztár, Travnik, Pocitelj egészen sajátos mohamedán alkotások. Ezek tornyokkal, kapukkal és bástyákkal védett új eródítmények kórúl képzôdôtt telepekból fejlódtek. Mindannyi határozottan keleti jellegú, kivált Pofitelj, mely a Narenta balpartján fokozatosan emelkedó fekvésével, tornyokkal védett falaival, zómók mccsetjével, lapos fôdelû házaival sokban hasonlít a déli spanyol és a syriai városokhoz. A tôrôk korszakbeli épúletek kózúl emlékszerú jellegüknél fogva megemlí- tendôk még a hidak. A bosnyák büszke a visegrádi hidra. Ez a Drina két partját kôti óssze; gondosan faragott kókoczkákból szilárdan épúlt; 170 méter hosszú; két oldalról a kózepe felé magasodva tizenegy hatalmas csúcsos íven nyugszik, a melyeknek nyilása 13.7 és 18.6 méter kózt váltakozik; 6.3 méter széles kocsiútja és magas korlátja van; az egyik korlát kózepén levó fólirás szerint a Boszniából származó Sokolovié Mehmed basa nagyvezérnek kószóni keletkezését ; technikailag elsó rendú alkotás, mely a hirtelen áradó Drina ragadó hullámainak mindeddig sikeresen ellenállt. Az 1896-ik évi nagy áradás a hídat egészen elóntótte, de csak a korlátját rongálta meg, egyéb kárt nem tett benne. Még híresebb a római hfd Mosztárban. Ez 27.3 méter nyílású; merész félkórú ívvel a Narenta két partját kóti óssze; magassága a víz átlagos szintje fólótt 19.5 méter; minthogy emelkedése igen meredek, szélessége pedig a két korláttal együtt 4.55 méter, azért ez idó szerint csak gyalogjáróknak szolgál.