Seite - 420 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 420 -
Text der Seite - 420 -
420
Az említett épúletek a nagykeregkedelemnek szolgáltak; a kiskereskedelem
helyiségei a boltok fduían), melyek külón e czélra rendelt városrészben (¿arsija)
vannak és lakóházakkal csak kivételként állanak kapcsolatban. Gyakori (igy a
szerajevói Carsijában is) az egyes iparok elkülónítése. A duíanok fából épúlt,
alacsony, az útcza felé egészen nyilt, de két vízirányos szárnyú csapó-ajtóval
elzárható bódék és hosszú sorban húzódnak a niagasabb hátsó épúlet elótt.
Ezen bódékat vagy kupola, vagy pedig lapos, crósen kiszókelló cserepes tetó
fódi és azért olyan alacsonyak, hogy a hátúlsó fa épúlettól el ne vegyék
a világosságot ; e hátsó épúletben van, s rendesen a ducanhoz csatlakozik
a túz ellen biztos, terjedelmes raktár. A boltoknak gyakran alsó helyiségük
is van, de ez oly alacsony, hogy csak lehajolva vagy ülve lehet benne foglala-
toskodni. Az árúczikk nagyon gyakran magában az elárusító helyiségbcn
készûl, a mi természetesen emeli a £arSija érdekességét. Az itt uralkodó élénk-
séget még fokozza a reggeltól estig súrún látogatott fogadalmi kútak (sebil),
borbélymúhelyek, népkonyhák (imaret) és kávéházak nagy száma.
A városok kôzt Szerajevo, Mosztár, Travnik, Pocitelj egészen sajátos
mohamedán alkotások. Ezek tornyokkal, kapukkal és bástyákkal védett új
eródítmények kórúl képzôdôtt telepekból fejlódtek. Mindannyi határozottan
keleti jellegú, kivált Pofitelj, mely a Narenta balpartján fokozatosan emelkedó
fekvésével, tornyokkal védett falaival, zómók mccsetjével, lapos fôdelû házaival
sokban hasonlít a déli spanyol és a syriai városokhoz.
A tôrôk korszakbeli épúletek kózúl emlékszerú jellegüknél fogva megemlí-
tendôk még a hidak. A bosnyák büszke a visegrádi hidra. Ez a Drina két
partját kôti óssze; gondosan faragott kókoczkákból szilárdan épúlt; 170 méter
hosszú; két oldalról a kózepe felé magasodva tizenegy hatalmas csúcsos íven
nyugszik, a melyeknek nyilása 13.7 és 18.6 méter kózt váltakozik; 6.3 méter
széles kocsiútja és magas korlátja van; az egyik korlát kózepén levó fólirás
szerint a Boszniából származó Sokolovié Mehmed basa nagyvezérnek kószóni
keletkezését ; technikailag elsó rendú alkotás, mely a hirtelen áradó Drina
ragadó hullámainak mindeddig sikeresen ellenállt. Az 1896-ik évi nagy áradás
a hídat egészen elóntótte, de csak a korlátját rongálta meg, egyéb kárt nem
tett benne.
Még híresebb a római hfd Mosztárban. Ez 27.3 méter nyílású; merész
félkórú ívvel a Narenta két partját kóti óssze; magassága a víz átlagos szintje
fólótt 19.5 méter; minthogy emelkedése igen meredek, szélessége pedig a két
korláttal együtt 4.55 méter, azért ez idó szerint csak gyalogjáróknak szolgál.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch