Page - 188 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1
Image of the Page - 188 -
Text of the Page - 188 -
188
A Mezóség foldje a felsó mediterrán képzódményeknek abból a saját-
ságos réteg-csoportjából áll, melyeket Koch Antal egyetemi tanár „mezóségi
rétegek"-nek nevezett el. E mezóségi rétegek uralkodó kózete a pala néven
ismeretes szennyes sárga vagy kékes színú hasadékos, palás elválású tályag.
E tályag meílett a sárgás-fchér, kékes-zóldes és néha e színek foltjaitól tarkázott
kvarcz-andezit, vagy dáczit-tuffa is elófordúl általában vékony táblás rétegek-
ben, de néhol breccia-szerú padokban is. A Mezóség harmadik kózete a
csillámos homokkó, melynek táblás rétegei a kózépsó részekben csak kisebb
mértékben fordúlnak eló, mígazéjszaki részekben tetemes vastagságú homokkó-
padokban is. A bethleni hidfónél e homokkó-padok 30 méter magas sziklafalat
alkotnak. E homokkóvek, valamint az elóbb említett tályagok, nem ritkán
elmeszesednek, s homokos vagy agyagos márgarétegekbe mennek át. De leg-
fontosabb kózete a Mezóségnek a kósó, melynek telepei rendesen gipszszel
együtt vannak beágyazva a tályagokba. Deésaknán, Széken, Kolozson e
sótelepeket részint még ma is aknázzák, részint pedig aknázták még a kózel-
múltban is. Szász-Nyires kórúl, a Bando patak balpartján 6 méter magas falat
alkot a fóldból kibújt sószikla. A Mezóség nagy számú sósforrásai és konyhasó-
kivirágzásai biztos jelei annak, hogy e sótelepek az egész Mezóségen el vannak
terjedve.
A Mezóség geologiai alkatát fóleg azok a fejletlen vólgyek által tagolt,
széles hátú dombsorok jellemzik, a melyeknek lejtói a rétegek dólése ¡rányában
szeliden ereszkednek alá, az ellenkezó oldalakon pedig meglehetós meredekek.
E meredek, szakadásos oldalú dombokat a nép kózónségesen „ ripák ",-nak
(partoknak) nevezi, míg a hosszan elnyúló széles tetejú dombokat „keeske-
hát"-aknak. E dombok meredek oldalai, hol a réteg-fejek kiállanak, esós
idóben vagy tavaszi hóolvadáskor átáznak, a tályag meglágyúl s a dombnak
egy része lecsúszik a meredekség aljáig, a hol aztán leggyakrabban egy vonal-
ban elhelyezkedett apróbb kúpocskákká vagy boglyaszerü halmokká torlódik.
Ilyenek : a sólyomkói czukorsüveg-alakú kiipok, a Nagy-Báton és Czoptelke
kózótti halmok egész csoportja, a Viz-Szilvás és Szamos-Újvár kozelében
levó kúpok. Legjellemzóbbek azonban a Nagy-Czég mellett cmelkedó boglya-
szerü halmocskák. A csuszamlások egyfelól némi változatosságot adnak a
külónben egyhangií dombsoroknak, másfelól pedig jellemzik is a Mezóséget.
Jellemzik clsó sorban alakjukkal és elhelyezkedésókkel, másodszor pedig azzal,
hogy az ilyen omlásos helyek rendszerint terméketlenek. A lecsuszamló omla-
dék a kózeli terúlet egy részét elborítja; a záporesók után keletkezó víz-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch