Page - 191 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1
Image of the Page - 191 -
Text of the Page - 191 -
191
gyertyánfa is. Ha nines is annyi szóló, mint a két Kükülló és a Maros mentén,
de azért Gyulatelke, Marosháza, Császári, Mezó-Záh, Mezó-Sámsond mint jó
bortermó helyek ismeretesek az erdélyi részekben.
A Mezóség általában, de külónósen keleti és kózépsó részeiben nagyon
termékeny. A kipusztúlt hajdani nagy erdóségek vastag televény réteget
hagytak hátra. A dombok lankás oldalain kitünó szántófóldek vannak. Fó
terméke a biiza és kukoricza, mely utóbbi jó termésú években oly magasra nó,
hogy a lovas ember sem látszik ki belóle. A vólgyekben és a dombok alján
téres legelók és dús kaszálók terúlnek el, melyek e vidéket a marhatenyész-
tésre kiválóan alkalmassá teszik. Az erdélyi nagy testú, hosszú szarvú igavonó
marhának itt van igazi hazája.
A Mezóség lakosai legnagyobb részben román fóldmívesek. Magyarok
tómegesen és nagyobb számmal csak keleti szélein laknak. Itt nemesak a ruházat
és a népszokások, hanem a falvak külseje is elárúlja, hogy a lakosok tulajdon-
képen székely eredetúek. Házaik, bár tóbbnyire csak vesszófonatú falakkal épít-
vék, rendesen csinosak, de vannak szilárdabb építésúek is, valamint nem egy
helyen találunk szépen faragott, kékkel és pirossal festett kapuzábékat (kapufél-
fákat). A házak mellett a jól épúlt istállók, csúrok és pajták, a tisztán és rendben
tartott udvarok szorgalomról és viszonylagos jóllétról tanúskodnak. Ellenben
a Mezóség belsejében s a nyugati részekben levó oláh falvak már szegénye-
sebbek. A házak inkább csak viskók, melyeknek falait vagy vesszófonatból
alkotják, vagy fóldból verik; kéményók nines; a füst a fódél résein szivárog
ki. E falvakban a fa hiánya miatt a nép általában szárított trágyával szokott
tüzelni, melynek kellemetlen fojtó füstjét esténként vagy reggelenként, ha
a faluhoz kózeledünk, már messziról megérezzük. A háztelkeknek rendesen
nines kerítésók, sem gyümolcsós vagy veteményes kertekkel ninesenek kórúl-
véve. A nép óltózete darócz és durva vászon. Tápláléka fókép kukoricza-
málé. Mivel anyagi helyzetével, szellemi és erkólesi kimíívelésével mostanáig
jóformán semmit sem tóródtek, a mezóségi oláhot tekinthetjük az erdélyi
részek leghátramaradottabb s a fóld termékenysége mellett is legszegényebb
népének.
A Mezóség népe gazdasági és múveltségi tekintetben azért sem igen
haladhatott elóre a múltban, mert e vidéken a járható útak majdnem teljesen
hiányoztak. Az állandó útak épltését nagyon megnehezítette a csúszós és
kónnyen sülyedó talaj, továbbá a kavics hiánya, a melyet, mivel a palarétegek
kózótt csak helyenként fordúl eló, messziról kellett szállítani. Az útak e hiánya
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch