Page - 193 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1
Image of the Page - 193 -
Text of the Page - 193 -
193
Torda- Aranyosmegye.
Az egészében hegyes-vólgyes Torda-Aranyosmegyét majdnem kózepén
a Keresztesmezó nevü terjedelmesebb síkság osztja két, nem egyenló részre.
A keletre terjedó kisebbik rész a Mezóséghez tartozik. A Keresztesmezóvel
együtt ez a megyének a termékenyebb fele. Az éjszakra és nyugatra csó
nagyobb rész mezei gazdálkodásra kevésbbé alkalmas hegyvidék. Ez mindjárt
a Keresztesmezó szomszédságában emelkedó meredek s 700 méter magas Kóves
bérczzzú kezdódik, melynek folytatásáúl tekinthetók a Tordai erd'ó sziklás
csúcsai, továbbá a festóien szép Sztkelyk'ó (1130 méter), a Bedell'ók'ó és
a Vidaly nevú hegycsúcsok, majd távolabb a felsó-podságai szoros egyik
oldalát alkotó Vulturele (Keselyúkó) s a vele szomszédos, 1385 méter magas
Szkerisora pompás mészsziklái. A megye legnyugatibb részében emelkednek
a topánfalvi havasok, a melyek már a Bihar-hegységhez tartoznak. Legtekin-
télyesebb hegysége az Óreg-havas (Muntele mare), melynek dús legelókkel
borított erdótlen hosszú háta a Bisztra, ¡ára és az Aranyos folyók vólgyei
kózótt 1829 méter magasságban emelkedik; erdókkel borított lankás oldalaiból
számos patak ómlik az Aranyosba.
A megye fó folyója az Aranyos, mert a Maros csak a megye déli határát
mossa egy darabon. Az Aranyos a megye legnyugatibb pontján a Bihar-
hegységból ered Nagy- és Kis-Aranyos nevú két ágban, melyek Topánfalván
felúl egyesúlnek. Az így egyesúlt folyó gyónyórú szép, hosszú vólgyben
nyugatról éjszak-keleti irányban folyik egész Tordáig, hol délkeletre kanya-
rodván, Vajdaszeg kózelében a Marosba ómlik. Az Aranyos balról számos
bó vízú patakot fogad magába, melyek kózt legnagyobb a Jára, ezen kivúl
számot tevók még a Hesdát és a Túri patak. A Marosba az Aranyos torko-
latán felúl a Ludas és a Kapus patakok ómlenek.
Az éghajlat a megye egyes részeiben a vidékek fólszíne, valamint a
vólgyek iránya szerint nagyon külónbózó. Míg a Mezóségnek déli irányban
húzódó vólgyei, Torda kórnyéke, a Keresztesmezó és a Ludas patak vólgye
az erdélyi medencze legenyhébb éghajlatú vidékei kózé tartoznak, addig a
Tordától nyugatra esó Hesdát vólgye s a túri vólgy, melyet délról a Kóvesbércz
hegyháta zár el, annyira rideg, hogy ott már a szóló nem érik meg. Fóntebb
pedig a Jára-vólgy és Topánfalva kózti nagy kiterjedésú hegyvidéken, ktlló-
nósen az óreg-havas és a topánfalvi havasok kózótt egészen havasias a természet.
M. 26
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch