Seite - 193 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

193 Torda- Aranyosmegye. Az egészében hegyes-vólgyes Torda-Aranyosmegyét majdnem kózepén a Keresztesmezó nevü terjedelmesebb síkság osztja két, nem egyenló részre. A keletre terjedó kisebbik rész a Mezóséghez tartozik. A Keresztesmezóvel együtt ez a megyének a termékenyebb fele. Az éjszakra és nyugatra csó nagyobb rész mezei gazdálkodásra kevésbbé alkalmas hegyvidék. Ez mindjárt a Keresztesmezó szomszédságában emelkedó meredek s 700 méter magas Kóves bérczzzú kezdódik, melynek folytatásáúl tekinthetók a Tordai erd'ó sziklás csúcsai, továbbá a festóien szép Sztkelyk'ó (1130 méter), a Bedell'ók'ó és a Vidaly nevú hegycsúcsok, majd távolabb a felsó-podságai szoros egyik oldalát alkotó Vulturele (Keselyúkó) s a vele szomszédos, 1385 méter magas Szkerisora pompás mészsziklái. A megye legnyugatibb részében emelkednek a topánfalvi havasok, a melyek már a Bihar-hegységhez tartoznak. Legtekin- télyesebb hegysége az Óreg-havas (Muntele mare), melynek dús legelókkel borított erdótlen hosszú háta a Bisztra, ¡ára és az Aranyos folyók vólgyei kózótt 1829 méter magasságban emelkedik; erdókkel borított lankás oldalaiból számos patak ómlik az Aranyosba. A megye fó folyója az Aranyos, mert a Maros csak a megye déli határát mossa egy darabon. Az Aranyos a megye legnyugatibb pontján a Bihar- hegységból ered Nagy- és Kis-Aranyos nevú két ágban, melyek Topánfalván felúl egyesúlnek. Az így egyesúlt folyó gyónyórú szép, hosszú vólgyben nyugatról éjszak-keleti irányban folyik egész Tordáig, hol délkeletre kanya- rodván, Vajdaszeg kózelében a Marosba ómlik. Az Aranyos balról számos bó vízú patakot fogad magába, melyek kózt legnagyobb a Jára, ezen kivúl számot tevók még a Hesdát és a Túri patak. A Marosba az Aranyos torko- latán felúl a Ludas és a Kapus patakok ómlenek. Az éghajlat a megye egyes részeiben a vidékek fólszíne, valamint a vólgyek iránya szerint nagyon külónbózó. Míg a Mezóségnek déli irányban húzódó vólgyei, Torda kórnyéke, a Keresztesmezó és a Ludas patak vólgye az erdélyi medencze legenyhébb éghajlatú vidékei kózé tartoznak, addig a Tordától nyugatra esó Hesdát vólgye s a túri vólgy, melyet délról a Kóvesbércz hegyháta zár el, annyira rideg, hogy ott már a szóló nem érik meg. Fóntebb pedig a Jára-vólgy és Topánfalva kózti nagy kiterjedésú hegyvidéken, ktlló- nósen az óreg-havas és a topánfalvi havasok kózótt egészen havasias a természet. M. 26