Page - 256 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1
Image of the Page - 256 -
Text of the Page - 256 -
256
emelkednek a látás határán a háromágú Czibles, a Nagy-Pietrosz és az Ûnôkô
felhôkig éró csúcsai. A hegyi úton elhaladva Hunyadi egykori várának
Beszterczétól nyugatra levó omladéka alatt, melyre a szász Kárpát-egycsúlet
újabban messzelátót építtetett, kevés ido múlva a Várhegy éjszaki lejtójén
fekvó s 1700 lakosú Nagy-Demeter szász kôzségbe érkezünk, a mely vár-
bástyához hasonló régi tornyával, s nem rég sok kóltséggel újjá alakított
templómával vonja magára figyelmünket. Innen Csépáti és Priszlop kózségek
érintésével a teljesen izraelita lakosságú Entrádám kiskózségnél szállunk alá
az erdós fónsíkról s a Szamos régi fôdeles hídján átkelve, az egykori határ-
órvidék fóhelye, Naszód áll elóttíink, kórülbelúl 3100 fónyi vegyes lakosú
kózség, a raelynek alacsony parasztházai és nehány csinosabb udvarháza
kózúl csupán az új kéttornyú góróg-katholikus templom, a szintén újonnan
épített és berendezett alapítványi román nyelvú fógymnasium, az egykori
tórzstiszti lakások, továbbá a járási székház és erdóhivatal új épúletei emel-
kednek ki. A míg a határórvidék fónnállott, a Il-ik román határór-ezred
parancsnokságának székhelye volt, s katonai neveló-intézettel is bírt. A vég-
vidékek fóloszlatása ota az ezred iskolai czélokra rendelt egykori tóke alapját
„Naszódvidéki kózponti iskola- és ósztóndíj-alapok" czímen Naszódon kezelik
s az ebból fóntartott fógymnasium is itt van. Az Osztóndíj-alapok, valamint
a volt határórvidéki kózségek birtokügyei 1890-ben tórvényhozásilag rendez-
tettek.
Naszód a felsó Szamos-vólgynek ma is fó helye. Említésre méltók állami
és alapítványi iskolái, magyar és román olvasó-egyesúlete, pénzintézetei, sor- és
szeszgyára. Lakosai legnagyobb részben románok, kik tóbbnyire fóldmíveléssel
és állattenyésztéssel foglalkoznak. Kisebb számú magyar lakosai újabban csinos
református templomot és paplakot építettek.
Naszód vidékén a Szamos vólgyére éjszaki irányból három egymással
párvonalos vólgy nyílik : a Zágra, Szálva és Rebra patakok vólgyei, nehány
gyér lakosságú és szegényes oláh kôzséggel. Legkevésbbé lakott a Rebra
vólgye, melyben Nagy-Rebra 1280 lakosú és Pdrva 900 lakosú oláh
kôzségeken túl a megye ezen óriás bérczes terúletén tóbb emberlakta hely
nincs ; hanem a havasok, sziklák és rengetegek birodalma kezdódik. A szelídebb
és népesebb Szálva-vólgyben Teles a legnagyobb és a legvagyonosabb kózség
mintegy 3loo lakossal. Kózelében fúrésztelepek vannak. A Szálva vólgyében,
mióta Romulin át Szacsal felé az út kiépúlt, igen élénk kózlekedés nyílt meg
a szomszéd Máramarosmegye felé.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch