Seite - 256 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

256 emelkednek a látás határán a háromágú Czibles, a Nagy-Pietrosz és az Ûnôkô felhôkig éró csúcsai. A hegyi úton elhaladva Hunyadi egykori várának Beszterczétól nyugatra levó omladéka alatt, melyre a szász Kárpát-egycsúlet újabban messzelátót építtetett, kevés ido múlva a Várhegy éjszaki lejtójén fekvó s 1700 lakosú Nagy-Demeter szász kôzségbe érkezünk, a mely vár- bástyához hasonló régi tornyával, s nem rég sok kóltséggel újjá alakított templómával vonja magára figyelmünket. Innen Csépáti és Priszlop kózségek érintésével a teljesen izraelita lakosságú Entrádám kiskózségnél szállunk alá az erdós fónsíkról s a Szamos régi fôdeles hídján átkelve, az egykori határ- órvidék fóhelye, Naszód áll elóttíink, kórülbelúl 3100 fónyi vegyes lakosú kózség, a raelynek alacsony parasztházai és nehány csinosabb udvarháza kózúl csupán az új kéttornyú góróg-katholikus templom, a szintén újonnan épített és berendezett alapítványi román nyelvú fógymnasium, az egykori tórzstiszti lakások, továbbá a járási székház és erdóhivatal új épúletei emel- kednek ki. A míg a határórvidék fónnállott, a Il-ik román határór-ezred parancsnokságának székhelye volt, s katonai neveló-intézettel is bírt. A vég- vidékek fóloszlatása ota az ezred iskolai czélokra rendelt egykori tóke alapját „Naszódvidéki kózponti iskola- és ósztóndíj-alapok" czímen Naszódon kezelik s az ebból fóntartott fógymnasium is itt van. Az Osztóndíj-alapok, valamint a volt határórvidéki kózségek birtokügyei 1890-ben tórvényhozásilag rendez- tettek. Naszód a felsó Szamos-vólgynek ma is fó helye. Említésre méltók állami és alapítványi iskolái, magyar és román olvasó-egyesúlete, pénzintézetei, sor- és szeszgyára. Lakosai legnagyobb részben románok, kik tóbbnyire fóldmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Kisebb számú magyar lakosai újabban csinos református templomot és paplakot építettek. Naszód vidékén a Szamos vólgyére éjszaki irányból három egymással párvonalos vólgy nyílik : a Zágra, Szálva és Rebra patakok vólgyei, nehány gyér lakosságú és szegényes oláh kôzséggel. Legkevésbbé lakott a Rebra vólgye, melyben Nagy-Rebra 1280 lakosú és Pdrva 900 lakosú oláh kôzségeken túl a megye ezen óriás bérczes terúletén tóbb emberlakta hely nincs ; hanem a havasok, sziklák és rengetegek birodalma kezdódik. A szelídebb és népesebb Szálva-vólgyben Teles a legnagyobb és a legvagyonosabb kózség mintegy 3loo lakossal. Kózelében fúrésztelepek vannak. A Szálva vólgyében, mióta Romulin át Szacsal felé az út kiépúlt, igen élénk kózlekedés nyílt meg a szomszéd Máramarosmegye felé.