Page - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1
Image of the Page - 266 -
Text of the Page - 266 -
266
a megkülónbóztetett szeretet és barátság jeléúl. Meglett korúak temetése után
lakomát, úgy nevezett torozást szoktak tartani. Lakoma kózben soha sem
hiányzik a pohárkószóntés. A kószóntésnek, ha alkalmi tárgya nincs, legkózón-
ségesebb alakja ez: „Adjon Isten erót, egészséget s békességet!"
A székely fiatalságnak legkedvesebb idótóltése a vasárnapi táncz és téli
estéken a fonó vagy guzsalyos. A székely humor oly áradattal, az élczeló
kedv oly szikrázva sehol sem nyilatkozik, mint ily helyeken.
Az ifjúság szórakozásához tartozik a húsvéti óntózés is. Húsvét-hétfó
reggelén fiúk, legények rózsavízzel szokták megóntózni a leányokat, kik ezt
piros tojással viszonozzák. Elófordúl azonban az óntózésnek régi, kissé erósebb
formája is, hogy a legények a leányokat a kúthoz viszik és ott bórig áztatják.
„Hadd legyenek firissek, egészségesek!"
A serdúló ifjúság nyári mulatsága vasárnaponként a cziczefutds, labdázás,
kótyázás, hintázás, lipinkázás, karikadobás, órddgkerék, „künn a bárdny,
benn a farkas;B
Legérdekesebb és legszebb társas ünnepe a székelynek a lakodalom.
Szereplói a vólegényen, menyasszonyon és az órómszüléken kivúl a ndsznagy,
násznagyasszony, a v'ófély és a nyoszolyóleányok. Fóbb mozzanatai: a kikérés,
a jegyváltás, az esküv'ó, a lakodalmas menet (melyben a hozományt zeneszó
mellett négy-ókrós szekér viszi), a kontyozás, a lakoma, táncz és pár nap
múlva az új asszonynál a kárlátás (elsó látogatás).
Külsó megjelenése a székelynek általában szerény, noha fóként az
aranyosszéki és hdrotnszéki székely killsején elsó tekintetre is meglátszik a
férfias ónérzet. A csíkiak s általában a hegyesebb vidékeken lakók szókék
és szálasabbak. A tóbbiek barnábbak és kozéptermetúek. Csontrendszerók ép
és jól kifejlett. Inkább soványak. Kóvérebb termetú csak ritkán fordúl eló
kóztük. Ugyanez mondható a munkában edzett nókról is, kik kózül kiválóan
szépek Udvarhelymegyében a Nyikó mentén találhatók.
A székelynek szellemi és erkólcsi világa is egyezik külsejével. Bátor,
eszes és gyors fólfogású, sót furfangos is, ki kónnyebben szed rá másokat, mint
a hogy magát rászedetni engedi. Nem ok nélkül tartják, hogy a székelynek
két esze van. Ó maga mondja, hogy: „Egyik eszemmel azt gondótam, hogy
émegyek, a másikvá mégis azt gondótam, nem megyek." Szeret kitéróen,
fóltételesen, kétértelmúen, sót rejtvényszerúen válaszolni: „Honnan jón atyafi ?"
— Hazúlról. „Itthon van-e a tiszteletes úr?" — Tennap itthon láttam. —
Nagyon szeret okoskodni, sót pórlekedni is. Általában a becsúletre sokat adó,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch