Page - 274 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1
Image of the Page - 274 -
Text of the Page - 274 -
274
legényeknél zóldes vagy vóróses csíkú s végei a mellen szabadon csüngnek.
Müves nap (hétkóznap) házi szóttes vászon ing, a nyakon és a kéztón gomb
helyett lapos kótóvel ósszekótve s alúl a nadrágba szorítva. A módosabbak
vasárnap gyolcs inget viselnek. Hidegebb évszakban és ünnepnapokon lajbit
(mellényt), sót zekét., koczogányt (szürke gyapjú-posztóból készúlt róvid dol-
mányt) is viselnek, melyet néhol líjjasnak neveznek. A háromszékiek és maros-
tordamegyeiek kózúl sokan brassai kék posztóból készúlt róvid kabátban járnak.
A maros-tordamegyeiek a zeke gallérját és újjait kék posztóval szegik be.
Hosszú szárú, térdig éró csizmában járnak, a szegényebbek pedig — fóleg
nyáron — czep'ókben (bakkancs). Bocskort ma már a székely ritkán s tóbbnyire
csak erdóben visel. Télen sokan kozsókot vagy kódmónkét (kis juhbór kabát),
vagy kodmónt (lábszár kózépig éró juhbór bunda, szórével befelé fordítva)
viselnek. A nagy tóbbség azonban megelégszik szürke gyapjúposztó czondrávai',
szokmánynyal, szürrel, czedelével, mely egészen bó szabású. A maros-torda-
megyei ennek a gallérát is kék posztóval szegi be, az udvarhelymegyei néhol
zólddel, a csíkmegyei pedig vóróssel. Az oldalt gomboló kozsók újja a csíkiaknál
és szomszédságukban flanell szóvet. A juhbórból készúlt fehér bunda és az
ugyanolyan színú báránybór mellény piros, kék és zóld selyem hímzéssel van
díszítve. E hímzésnek mintája egyezik a kapukon látható stilizált virágokkal.
A csíkiak a hímzést hasonló színú bórdíszszel helyettesítik. A viseló ruhán
kivúl mindenkinek van egy ünnepló ruhája is.
A nók ruházata szintén egyszerú. Az asszonyok hajukat kontyba kótik
s nagy górbe fésúvel szúrják át. Erre nyáron kónnyebb, télen melegebb tászlis
(csipke-fodor) fekete csepeszt (fókótót) tesznek, melyet füleik mellett lehaladó
keskeny fekete szalaggal álluk alatt erósítenek meg. Az ünnepló csepesz a múves-
napitól csak abban külónbózik, hogy idres-bodros; fekete szalagokból álló dísz
van rajta. Lóvétén és Erdóvidékén fehér fátyolos fehér fókótó divatos.
A leányok hajukat hátra simítva, egy vagy két nagy ágba fonják s
hátukon végig eresztik, hétkóznap egyszerúbb, ünnepeken czifrább széles
és csaknem sarkig éró pántlikát kótvén csokrosan a végébe. Nyáron széles
karimájú házi készítésú szalmakalapot hordanak. Más évszakban karton vagy
melegebb szórkendót kótnek fejókre, melyet álluk alatt, vagy csinos redózet-
ben hátra hajtva, kontyuk alatt a tarkójukon kótnek óssze. A csíkos szóttes
rokolya, legtóbbszór a csípónél fólakasztva, láthatóvá teszi a fehér fersinget
(alsó szoknyát). Sok vidéken a leányok még csikorgó télben sem kótik be
a fejóket.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch