Seite - 274 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

274 legényeknél zóldes vagy vóróses csíkú s végei a mellen szabadon csüngnek. Müves nap (hétkóznap) házi szóttes vászon ing, a nyakon és a kéztón gomb helyett lapos kótóvel ósszekótve s alúl a nadrágba szorítva. A módosabbak vasárnap gyolcs inget viselnek. Hidegebb évszakban és ünnepnapokon lajbit (mellényt), sót zekét., koczogányt (szürke gyapjú-posztóból készúlt róvid dol- mányt) is viselnek, melyet néhol líjjasnak neveznek. A háromszékiek és maros- tordamegyeiek kózúl sokan brassai kék posztóból készúlt róvid kabátban járnak. A maros-tordamegyeiek a zeke gallérját és újjait kék posztóval szegik be. Hosszú szárú, térdig éró csizmában járnak, a szegényebbek pedig — fóleg nyáron — czep'ókben (bakkancs). Bocskort ma már a székely ritkán s tóbbnyire csak erdóben visel. Télen sokan kozsókot vagy kódmónkét (kis juhbór kabát), vagy kodmónt (lábszár kózépig éró juhbór bunda, szórével befelé fordítva) viselnek. A nagy tóbbség azonban megelégszik szürke gyapjúposztó czondrávai', szokmánynyal, szürrel, czedelével, mely egészen bó szabású. A maros-torda- megyei ennek a gallérát is kék posztóval szegi be, az udvarhelymegyei néhol zólddel, a csíkmegyei pedig vóróssel. Az oldalt gomboló kozsók újja a csíkiaknál és szomszédságukban flanell szóvet. A juhbórból készúlt fehér bunda és az ugyanolyan színú báránybór mellény piros, kék és zóld selyem hímzéssel van díszítve. E hímzésnek mintája egyezik a kapukon látható stilizált virágokkal. A csíkiak a hímzést hasonló színú bórdíszszel helyettesítik. A viseló ruhán kivúl mindenkinek van egy ünnepló ruhája is. A nók ruházata szintén egyszerú. Az asszonyok hajukat kontyba kótik s nagy górbe fésúvel szúrják át. Erre nyáron kónnyebb, télen melegebb tászlis (csipke-fodor) fekete csepeszt (fókótót) tesznek, melyet füleik mellett lehaladó keskeny fekete szalaggal álluk alatt erósítenek meg. Az ünnepló csepesz a múves- napitól csak abban külónbózik, hogy idres-bodros; fekete szalagokból álló dísz van rajta. Lóvétén és Erdóvidékén fehér fátyolos fehér fókótó divatos. A leányok hajukat hátra simítva, egy vagy két nagy ágba fonják s hátukon végig eresztik, hétkóznap egyszerúbb, ünnepeken czifrább széles és csaknem sarkig éró pántlikát kótvén csokrosan a végébe. Nyáron széles karimájú házi készítésú szalmakalapot hordanak. Más évszakban karton vagy melegebb szórkendót kótnek fejókre, melyet álluk alatt, vagy csinos redózet- ben hátra hajtva, kontyuk alatt a tarkójukon kótnek óssze. A csíkos szóttes rokolya, legtóbbszór a csípónél fólakasztva, láthatóvá teszi a fehér fersinget (alsó szoknyát). Sok vidéken a leányok még csikorgó télben sem kótik be a fejóket.