Page - 304 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

304 egy Castrum maradványaiban. A reformáczió kezdetén a Nyárád-vólgy népes- sége kilépett a katholikus egyházból; de a Koszvényesre telepedett Ferencz- rendi szerzetesek egy nehány havasalji falut: Kószvényest, Remetét, Hódost, Mikházát és Szovátát megtartották a katholikus hiten; majd késóbb Mikházán országgyúlési és fejedelmi engedélylyel s Toldalagi Mihály és neje, Mihálcz Erzsébet, segélyezésével templomot emeltek. Ezt a XVII. század második felében kibóvítették és kolostort építettek mellé. Mikházán alúl a Nyárád jobbparti része már dombvidék. Az ide nyíló mellékvolgyekben a szalmakalap-fonásáról híres Jobbágytelke és a régi múvészi részleteket mutató templomával ékeskedó Hódos érdemesek folemlítésre. Míg Mikházán felúl a lakosság foglalkozása inkább a marhatenyésztés és a fakeres- kedés: emitt már a foldmívelés minden ágában szorgalmatoskodik a nép. A dombok déli lejtóin szólóket találunk. A balparton emelkedó Bekecsen havasias legelök terúlnek, melyek között szomorú torténeti emléket rejt nevében a Veszély mezeje. A szájhagyomány szerint a tatárjáráskor ide menekúlt véd- telen népet halomra gyilkolta le a dúló ellenség. A Bekecs délnyugati oldala forrásban, fában szegényebb, kopárabb és kietlenebb; a köves talajt azonban a szorgalmas nép, a hol csak lehet, megmunkálja s a zabföldek egészen a bércz aljáig folnyúlnak. Ez oldalon található a római útnak egy tóredéke, melyet a nép „Óriások árká"-nak nevez. A délnyugati oldalt barázdáló völgyek gyér vizei lentebb egy patakká egyesúlnek: a Kis-Nyáráddá. E völgyekben csupa tiszta székely lakosságú kozségek vannak súrún egymás mellett. A Kis-Nyárád jobb- és balparti falvai hajdan egy-egy egyházkózséget alkottak, Szent-Imre és Keresztúr fóbb helyekkel. Mindkét kozségben ósrégi, valószinúleg a XIV. században épúlt templomokat találunk, melyek közül különösen a keresztúri válik ki magas, karcsú, stylszerú tornyával. A Kis-Nyárád völgye hazája egy külön almafajnak, a marosszéki piros párizsndk, melynek nevét egy ismert székely népdal is emlegeti. A Kis-Nyárád Szeredánál ömlik a Nagy-Nyárádba, a hol ennek völgye kiszélesedik s alkotja a nótában is megénekelt Nyárád terét. Szereda ma nagy- kózség; hajdan mint város (oppidum) említtetik, mely egykor Maros-Vásár- helylyel vetekedve, az <5si Marosszék székhelye volt. Ma is a Nyárád-vidék kozpontjának nevezhetó, a mennyiben járásbírói és szolgabírói székhely, s van adó- és közjegyzöi hivatala. A Nyárád tere délnyugat - nyugati irányban kanyarodik Szeredától Nyárádtóig, a hol a Maros terével egyesúl. A völgyön lefelé egymást