Seite - 304 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2
Bild der Seite - 304 -
Text der Seite - 304 -
304
egy Castrum maradványaiban. A reformáczió kezdetén a Nyárád-vólgy népes-
sége kilépett a katholikus egyházból; de a Koszvényesre telepedett Ferencz-
rendi szerzetesek egy nehány havasalji falut: Kószvényest, Remetét, Hódost,
Mikházát és Szovátát megtartották a katholikus hiten; majd késóbb Mikházán
országgyúlési és fejedelmi engedélylyel s Toldalagi Mihály és neje, Mihálcz
Erzsébet, segélyezésével templomot emeltek. Ezt a XVII. század második
felében kibóvítették és kolostort építettek mellé.
Mikházán alúl a Nyárád jobbparti része már dombvidék. Az ide nyíló
mellékvolgyekben a szalmakalap-fonásáról híres Jobbágytelke és a régi múvészi
részleteket mutató templomával ékeskedó Hódos érdemesek folemlítésre. Míg
Mikházán felúl a lakosság foglalkozása inkább a marhatenyésztés és a fakeres-
kedés: emitt már a foldmívelés minden ágában szorgalmatoskodik a nép.
A dombok déli lejtóin szólóket találunk. A balparton emelkedó Bekecsen
havasias legelök terúlnek, melyek között szomorú torténeti emléket rejt nevében
a Veszély mezeje. A szájhagyomány szerint a tatárjáráskor ide menekúlt véd-
telen népet halomra gyilkolta le a dúló ellenség. A Bekecs délnyugati oldala
forrásban, fában szegényebb, kopárabb és kietlenebb; a köves talajt azonban a
szorgalmas nép, a hol csak lehet, megmunkálja s a zabföldek egészen a bércz
aljáig folnyúlnak. Ez oldalon található a római útnak egy tóredéke, melyet a
nép „Óriások árká"-nak nevez. A délnyugati oldalt barázdáló völgyek gyér
vizei lentebb egy patakká egyesúlnek: a Kis-Nyáráddá. E völgyekben csupa
tiszta székely lakosságú kozségek vannak súrún egymás mellett. A Kis-Nyárád
jobb- és balparti falvai hajdan egy-egy egyházkózséget alkottak, Szent-Imre
és Keresztúr fóbb helyekkel. Mindkét kozségben ósrégi, valószinúleg a XIV.
században épúlt templomokat találunk, melyek közül különösen a keresztúri
válik ki magas, karcsú, stylszerú tornyával. A Kis-Nyárád völgye hazája egy
külön almafajnak, a marosszéki piros párizsndk, melynek nevét egy ismert
székely népdal is emlegeti.
A Kis-Nyárád Szeredánál ömlik a Nagy-Nyárádba, a hol ennek völgye
kiszélesedik s alkotja a nótában is megénekelt Nyárád terét. Szereda ma nagy-
kózség; hajdan mint város (oppidum) említtetik, mely egykor Maros-Vásár-
helylyel vetekedve, az <5si Marosszék székhelye volt. Ma is a Nyárád-vidék
kozpontjának nevezhetó, a mennyiben járásbírói és szolgabírói székhely, s
van adó- és közjegyzöi hivatala.
A Nyárád tere délnyugat - nyugati irányban kanyarodik Szeredától
Nyárádtóig, a hol a Maros terével egyesúl. A völgyön lefelé egymást
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.97 x 21.95 cm
- Seiten
- 344
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch