Page - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2
Image of the Page - 308 -
Text of the Page - 308 -
308
a nyugati rész lejtói ellenben szeliden ereszkednek le. Belsó vidékei zordonak és
lakatlanok. Alsóbb részét lombos erdók, magasabb részeit fenyvesek borítják.
A Hargitának kóvetkezó szakaszai vannak: a gdrgényi havasok (Batrina-csúcs
1634 meter); a tulajdonképeni Hargita (Galusa-tetó 1794 méter) és a baróti
hegység (Kakuk-hegy 1560 méter), melyeknek fó csúcsai mind a megyei
határon emelkednek. Habar Csíkot ekként minden oldalról magas hegyek
veszik kórúl, azért nem csak kelet felé, hanem más irányokban is elég kónnyen
járható útak vezetnek ki belóle.
A keleti határláncz havasaiból indúl hosszú útjára az erdélyi részek két
legnagyobb folyója: a Maros és az Olt. A Maros Csíkmegyc kózepe táján a
Fekete-Rez nevú hegygerincz délnyugati oldalából ered. Fólfakadásától egy
órányira már tutajozható. Nehány patak vizével gyarapodva a havasoktól
kórnyezett gyónyórú gyergyói lapályon éjszaki irányban halad tova, Oláh-
Topliezánál nyugatra fordúl, majd a trachit hegységet áttórve, délnyugatra
kanyarodik. Az Olt a Maros forrása kózelében a Fekete-Rez éjszak-keleli
nyúlványából ered, dél felé indúl és a zsógódi szoroson át Fel-Csíkból Al-Csíkba
jut. Az alcsíki lapályon délnyugatra fordúlván, a szép tusnádi szoroson Három-
székmegyébe lép át.
Csíkmegyében az éghajlat a magasság és fekvés szerint változik; a
hegyesebb vidékeken húvós, a górgényi havasokban, a Hargitában és a Keleti
határhegységben zordon. Al-Csík tenger fólótti magassága 640 és 680, Fel-
Csíké 660 és 720, a Gyergyói lapályé 700 és 780 méter kózótt ingadozik.
Ehhez képest Fel-Csík éghajlata zordonabb, mint Al-Csíké; legzordonabb
azonban Gyergyó éghajlata.
E megyében kevés a mívelésre alkalmas fold; azon leginkább búzát,
rozsot és zabot termesztenek. Gyümólcs nagyon kevés terem; kukoriczát,
Al-Csíkot kivéve, csak a kertekben vetnek. A milyen kevés Csíkmegyében
a mívelésre alkalmas fóldterúlet, épen olyan sok a dús legeló rengeteg erdó-
ségeiben (az erdóség 47.4°/0-át teszi a megye egész terúletének). A szántók
és a legelók aránya azután megszabja az arányt a nép foglalkozásában is.
A nóvényzet rendkivúl gazdag; bóvelkedik a fajokban, eredeti az alakok-
ban és változatos a színekben. Nines síkságon termó nóvény, a mely csak
meg is kózelítené a Fel-Csík egyik-másik emelkedésén díszló Gentiana
felséges azuiját, vagy azt az égó vórós színezetet, melyben a Hargitán virító
Rhododendron virágai pompáznak; nines alfóldi virág, a mely vetekednék a
csíki havasok kózótt bóven tenyészó Soldanellák, Azaleák, Ranunculusok,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.97 x 21.95 cm
- Pages
- 344
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch