Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

308 a nyugati rész lejtói ellenben szeliden ereszkednek le. Belsó vidékei zordonak és lakatlanok. Alsóbb részét lombos erdók, magasabb részeit fenyvesek borítják. A Hargitának kóvetkezó szakaszai vannak: a gdrgényi havasok (Batrina-csúcs 1634 meter); a tulajdonképeni Hargita (Galusa-tetó 1794 méter) és a baróti hegység (Kakuk-hegy 1560 méter), melyeknek fó csúcsai mind a megyei határon emelkednek. Habar Csíkot ekként minden oldalról magas hegyek veszik kórúl, azért nem csak kelet felé, hanem más irányokban is elég kónnyen járható útak vezetnek ki belóle. A keleti határláncz havasaiból indúl hosszú útjára az erdélyi részek két legnagyobb folyója: a Maros és az Olt. A Maros Csíkmegyc kózepe táján a Fekete-Rez nevú hegygerincz délnyugati oldalából ered. Fólfakadásától egy órányira már tutajozható. Nehány patak vizével gyarapodva a havasoktól kórnyezett gyónyórú gyergyói lapályon éjszaki irányban halad tova, Oláh- Topliezánál nyugatra fordúl, majd a trachit hegységet áttórve, délnyugatra kanyarodik. Az Olt a Maros forrása kózelében a Fekete-Rez éjszak-keleli nyúlványából ered, dél felé indúl és a zsógódi szoroson át Fel-Csíkból Al-Csíkba jut. Az alcsíki lapályon délnyugatra fordúlván, a szép tusnádi szoroson Három- székmegyébe lép át. Csíkmegyében az éghajlat a magasság és fekvés szerint változik; a hegyesebb vidékeken húvós, a górgényi havasokban, a Hargitában és a Keleti határhegységben zordon. Al-Csík tenger fólótti magassága 640 és 680, Fel- Csíké 660 és 720, a Gyergyói lapályé 700 és 780 méter kózótt ingadozik. Ehhez képest Fel-Csík éghajlata zordonabb, mint Al-Csíké; legzordonabb azonban Gyergyó éghajlata. E megyében kevés a mívelésre alkalmas fold; azon leginkább búzát, rozsot és zabot termesztenek. Gyümólcs nagyon kevés terem; kukoriczát, Al-Csíkot kivéve, csak a kertekben vetnek. A milyen kevés Csíkmegyében a mívelésre alkalmas fóldterúlet, épen olyan sok a dús legeló rengeteg erdó- ségeiben (az erdóség 47.4°/0-át teszi a megye egész terúletének). A szántók és a legelók aránya azután megszabja az arányt a nép foglalkozásában is. A nóvényzet rendkivúl gazdag; bóvelkedik a fajokban, eredeti az alakok- ban és változatos a színekben. Nines síkságon termó nóvény, a mely csak meg is kózelítené a Fel-Csík egyik-másik emelkedésén díszló Gentiana felséges azuiját, vagy azt az égó vórós színezetet, melyben a Hargitán virító Rhododendron virágai pompáznak; nines alfóldi virág, a mely vetekednék a csíki havasok kózótt bóven tenyészó Soldanellák, Azaleák, Ranunculusok,