Page - 348 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2
Image of the Page - 348 -
Text of the Page - 348 -
348
fâjât. Mâlnâson, Mikd-Ujfaluban a kôfaragâs a lakossâg mellékfoglalkozâsa.
Az agyagipart Bodokon, Kâlnokon, Zabolàn és némileg Kézdi-Vâsârhelyt uzik
többnyire hâziiparszerûen. A szövö-iparnak fö helye és iskolâja a sepsi-szent-
györgyi szövögyär. A gyàripari âgak között leginkâbb virâgzik a szeszgyârtâs.
Van Sepsi-Szent-Györgyön dohânygyâr is. Ugyanott és Kézdi-Vàsârhclyt hârom
sôrgyâr, Baroton pedig székely tûrd-gyâr van. Malom mintegy 300 mûkôdik
s köztük nehâny jdl berendezett mûmalom.
A kôzviûvel'ôdést illetôleg az âllam, a felekezetek, a kôzségek, a târsa-
dalom és magânosok is nagyon sokat tesznek. Ma mâr nincs kôzség, melyben
kellöen fölszerelt népiskola nem volna. A magasabb mûveltséget hârom polgâri
fiu- és két polgâri leânyiskola, egy tanitdnôképzd-intézet, két fdgymnasium és
egy szakiskola terjeszti. A sepsi-szent-györgyi Székely Nemzeti Mùzeum gyujtd-
helye és elômozditdja a megye tôrténelmére, archeologiâjâra és néprajzâra
vonatkozd tudomânyos kutatâsoknak.
Hâromszék a kézdi, sepsi és orbai székely székekbôl kôrûlbelul 1562
utân alakûlt meg. Addig Kézdi, Sepsi és Orbai szék a hét székely szék között
mindig önällöan szerepelt. Noha e hârom széknek közös gyûjtdneveképen
Hâromszék korâbbi okiratokban is elöfordül, mégis csak 1583-ban talâljuk
legelöször egy közös kirâlybirô alatt egyesitve. Hâromszékhez egy negyedik
szék is tartozik, Mikldsvâr fiuszék, mely Sepsi szék révén a hârom szék
egyesûlése utân késdbb csatoltatott Hâromszékhez. A megye mai alakjâban
a volt hasonnevû szék sajât terûletébôl és a régi Felsd-Fehérmegyének benne
szigetekként elszdrt nehâny kozségébôl az 1876-ki megyerendezéskor alakûlt.
Székhelye, Sepsi-Szent-György rendezett tanâcsû vâros 7018 lakossal,
az Oltnak nyugatra esö jobb partjân fekszik. Neve legelöször az 1332-bôl
valö pâpai dézmâk regestrumâban fordül elô. Valdszinu, hogy Zsigmond kirâly
dta kezdett pusztân szokâsjogon vârosi kivâltsâgokkal és jogokkal élni, melyeket
azonban a székelyek kôzônsége nem volt hajlandö elégséges tôrvényes alapnak
elismerni. Vârosi jogai elismertetéséért sokat kellett kilzdenie. Különösen Brassö
polgârai nem nézték szivesen Sepsi-Szent-György elôhaladâsât, mert verseny-
târsat lâttak benne. A vâros fejlôdését az is akadâlyozta, hogy a falai között
lakö székely fö embcrekben is hatalmas ellensége tâmadt. A székely fô emberek
Szent-György vârosi szervezetének kialakûlâsa eilen azért küzdöttek, hogy mint
falusi székely kôzséget a maguk hatalma alâ hajthassâk. Vârosi jogât véglegesen
Jânos Zsigmondnak 1564 jiilius 5-én kiadott oklevele dta élvezte nagyobb
hâboritâs nélkûl. Elôhaladâsa azonban egész 1848 utânig rendkivul lassu volt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.97 x 21.95 cm
- Pages
- 344
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch