Seite - 348 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

348 fâjât. Mâlnâson, Mikd-Ujfaluban a kôfaragâs a lakossâg mellékfoglalkozâsa. Az agyagipart Bodokon, Kâlnokon, Zabolàn és némileg Kézdi-Vâsârhelyt uzik többnyire hâziiparszerûen. A szövö-iparnak fö helye és iskolâja a sepsi-szent- györgyi szövögyär. A gyàripari âgak között leginkâbb virâgzik a szeszgyârtâs. Van Sepsi-Szent-Györgyön dohânygyâr is. Ugyanott és Kézdi-Vàsârhclyt hârom sôrgyâr, Baroton pedig székely tûrd-gyâr van. Malom mintegy 300 mûkôdik s köztük nehâny jdl berendezett mûmalom. A kôzviûvel'ôdést illetôleg az âllam, a felekezetek, a kôzségek, a târsa- dalom és magânosok is nagyon sokat tesznek. Ma mâr nincs kôzség, melyben kellöen fölszerelt népiskola nem volna. A magasabb mûveltséget hârom polgâri fiu- és két polgâri leânyiskola, egy tanitdnôképzd-intézet, két fdgymnasium és egy szakiskola terjeszti. A sepsi-szent-györgyi Székely Nemzeti Mùzeum gyujtd- helye és elômozditdja a megye tôrténelmére, archeologiâjâra és néprajzâra vonatkozd tudomânyos kutatâsoknak. Hâromszék a kézdi, sepsi és orbai székely székekbôl kôrûlbelul 1562 utân alakûlt meg. Addig Kézdi, Sepsi és Orbai szék a hét székely szék között mindig önällöan szerepelt. Noha e hârom széknek közös gyûjtdneveképen Hâromszék korâbbi okiratokban is elöfordül, mégis csak 1583-ban talâljuk legelöször egy közös kirâlybirô alatt egyesitve. Hâromszékhez egy negyedik szék is tartozik, Mikldsvâr fiuszék, mely Sepsi szék révén a hârom szék egyesûlése utân késdbb csatoltatott Hâromszékhez. A megye mai alakjâban a volt hasonnevû szék sajât terûletébôl és a régi Felsd-Fehérmegyének benne szigetekként elszdrt nehâny kozségébôl az 1876-ki megyerendezéskor alakûlt. Székhelye, Sepsi-Szent-György rendezett tanâcsû vâros 7018 lakossal, az Oltnak nyugatra esö jobb partjân fekszik. Neve legelöször az 1332-bôl valö pâpai dézmâk regestrumâban fordül elô. Valdszinu, hogy Zsigmond kirâly dta kezdett pusztân szokâsjogon vârosi kivâltsâgokkal és jogokkal élni, melyeket azonban a székelyek kôzônsége nem volt hajlandö elégséges tôrvényes alapnak elismerni. Vârosi jogai elismertetéséért sokat kellett kilzdenie. Különösen Brassö polgârai nem nézték szivesen Sepsi-Szent-György elôhaladâsât, mert verseny- târsat lâttak benne. A vâros fejlôdését az is akadâlyozta, hogy a falai között lakö székely fö embcrekben is hatalmas ellensége tâmadt. A székely fô emberek Szent-György vârosi szervezetének kialakûlâsa eilen azért küzdöttek, hogy mint falusi székely kôzséget a maguk hatalma alâ hajthassâk. Vârosi jogât véglegesen Jânos Zsigmondnak 1564 jiilius 5-én kiadott oklevele dta élvezte nagyobb hâboritâs nélkûl. Elôhaladâsa azonban egész 1848 utânig rendkivul lassu volt.