Page - 430 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

430 a leányokat pénzzel ajándékozza meg, s így kiváltván a menyasszonyt, bevezeti a szobába, hol a vólegény udvarnoka jelt ád az indúlásra. Szekérre rakják a hozományt s elindúlnak a vólegény szüleihez. A távozó menyasszonyt apja pohárból borral kinálja. A menyasszony rákószónti vólegényére s aztán fenékig kihajtja; a pohárban levó ezüst pénzt pedig szájában tartja, míg ki nem megy a kapun. A menyasszony aztán kezet csókol apjának, anyjának, s külónbózó szertartások után a menet megindúl. Menet kózben nagy a lóvól- dózés, kurjongatás és a danolás. A vólegény anyja, a nagy anyós, a ház küszóbén váija a menyasszonyt. Kezében vásznat tart, hogy ne üres kézzel fogadja. Mególeli, megcsókolja; fejére kalácsot s arra sót és búzával teli tányért tesz. Aztán kóvetkezik a lakoma. Ejfél után a násznagyné a meny- asszony fejét bekóti kendóvel s jelt ád a menyasszonytánczra. A tánczot a násznagyné kezdi meg, azután a násznagy, sorban a zászlósok, stb. A lakzi gyakran három napig is eltart. A lakodalmi mondókák kóltészete rendkivúl változatos. Családi élet, iddtóltés. — A román családban a férj fóltétlen úr. A külsó dolgok intézése az ó kótelessége; a belsó dolgokat az asszony végzi. Etkezés kózben az asztalfón a férfi ül; az asszony tóbbnyire állva eszik. A táplálkozást illetóleg a román ember kevéssel megelégedó. Kenyere leginkább málé; buza- vagy rozskenyér csak a tehetósebbek asztalán látható. Rendes étele a puliszka szárazon, tejjel, vagy turóval. Az ételek neme változik a bójtós és nem bójtós napok szerint. A román paraszt átlag 200 napon bójtól egy évben, s ezek nagy része szigorú bójt, mikor tejnemút sem szabad ennie, csak kenyéren és vízen él. Külónben ételei kózótt a hús a nem bójtós napokon sem gyakori; kivált marhahúst ritkán, csak ünnepnapokon eszik. Jobban szereti a szárnyast vagy a birkahúst. Kedves ünnepi ételei: a tyúkleves tésztával, a tokányfélék, a tóltótt káposzta; a tészták kózúl a palacsinták, a pánkó, továbbá a bálmos és a tojásrántotta. A román, ha munkában van, naponként négyszer eszik: 8 órakor reggelit, 12 órakor ebédet, 4 órakor ozsonnát és 8—9 óra kózótt vacsorát. Ha valamely családtag beteg, elég jó gondozásban részesúl. A gyógyitás tóbbnyire házilag, ocvos nélkül tórténik, a mi nem ritkán veszedelmes kurúzsolás. A társas élet a nép kózótt nagyon fejlett. A gyermekek idótóltése a játék; a legényeké és a leányoké a táncz s a fonó. Idótóltés számba megy még a kaláka és a vásárba járás is. A táncz ideje húsvéttól Szent Mihály-