Page - 446 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2
Image of the Page - 446 -
Text of the Page - 446 -
446
kései visszhangja gyanánt tekinthetô a kózel 4000 emberbôl álló helyôrség
(Szebenben székel a es. és kir. XII. hadtest parancsnokság), melyhez még
egy újon épúlt kaszárnyában elhelyezett honvédzászlóalj járúl. A város már
a bevándorlás elsd századában a szebeni .prépostság alapítása kôvetkeztében
(1191) az erdélyrészi német telepúlések egyházi fd helyévé lett. II. Endre
király szabadságlevele pedig (1224) a szászok politikai szervezetének szék-
helyévé tette. A szebeni királybírd egyúttal a szász nemzet cómese (ispánja)
volt, s ez értelemben véve Nagy-Szeben a szász municipium foloszlatásáig,
1876-ig, fdvárosa volt a „Királyfold"-nek. Az 1691 utáni idókben az osztrák
katonai kormányzdnak székhelye lévén, tóbbszór egész Erdély katonai fdváro-
saként szerepelt. Napjainkban Szebenmegye fdispánja egyúttal a szászok ispánja
czímet viseli s elnókól a szász egyetem ülésein, melynek hatáskóre most már
csak a tisztán kózmúvelódési czélokra fordíthatd vagyonának kezelésére szorít-
kozik. Nagy-Szeben rendezett tanáesú város s a megye székhelye. Fekvd-
ségekbdl s jelesen erdóségekbol folyd jóvedelmei révén biztos alapokon nyugvd
háztartása van a nélkül, hogy polgárait tetemesebb kôzkôltségekkel kellene
terhelnie, sót kitúnd vízvezetéket és nagy villamtelepet is létesített.
A XIV. és XV. századokban az erds czéhekben szervezkedett iparnak
ép oly nagy társaséleti, mint gazdasági szerepe volt. 1370-ben Nagy-Szeben-
ben 19 czéh volt 25 ónálld iparággal. Ezek kôzûl csak az ôtvôsôk czéhét
említjük meg, melynek pompás készítményei, díszei a hazai múzeumoknak.
Noha a kelettel folytatott nagy kereskedelemról szdld hagyományok kissé
túlzottaknak látszanak, annyi bizonyos, hogy a szász ipar a kôzépkorban
Erdélyben, sdt a Balkán-félszigetnek Erdélylyel határos részeiben is uralkodd
szerepet vitt. A szebeni iparnak ez a fogyasztd terúlete némi rázkddtatások
után is megmaradt mindaddig, míg csak az utolsd évtizedekben a vasútak
gyári eredetú czikkekkel el nem árasztották a vidéket s Romániával a vám-
háború ki nem tórt. Ez a kisipart érzékenyen sújtotta. A lakosság nôvekedd
száma mellett is a kézmívesek száma 200-zal csôkkent, nevezetesen a szúcsok,
szappanosok, takácsok, gyapjúszóvdk, ôtvôsôk egykor virágzd czéhe tokéletesen
pusztúlásnak induit. Némely iparág azonban azzal, hogy a villamtelep mozgatd
erejét állíthatta szolgálatába, gyózedelmeskedni tudott az idók mostoha voltán,
igy jelesen a fínomabb posztógyárosok, bútorasztalosok s mindcnekelôtt a
kônyvnyomtatdk. Nemkûlônben nagy lendûletnek induit utdbbi idôben a
szalámi-gyártás, mely a béesi és prágai piaezot is ellátja árúival. A kisebb
iparágak számára még mindig az évente három izben tartott vásárok gyûjtik
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.97 x 21.95 cm
- Pages
- 344
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch