Page - 529 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2
Image of the Page - 529 -
Text of the Page - 529 -
529
hogy a helyszinen tanulmänyozvän az ällapotokat, jelentest es javaslatokat
tegyen. „Minthogy nemcsak többen mondjäk, hanem ältalänos hir es mindert
törtdnelem bizonyüja, — ügyraond rendeleteben, — hogy az erdelyi provinczia
a termeszet egyeb ajändokai közt különösen erczekkel es äsvänyokkal gazdagon
meg van äldva, különösen arany-, ezüst- ¿s kJnes'ö-bdnydszata haszonnal
iizketö: szändekunkban van a közös jöllet es az elöfordülhatö szüksegletek
födözhetese vegett hasznälni azon jökat, melyekkel a termeszet ezen orszägunkat
megäldä; es minthogy az erdelyi bänyäszat semminemü renddel nem üzetett,
hogy azon kincs, mely — ältalänos kärra — a föld alatt marad', kihozassek":
ennelfogva megbizza Thavonathot, hogy Erdelybe menjen s Ott magät a
parancsnoklö täbornoknak es Apornak bemutatvän, biztos tudomäst szerezzen
a bänyäszatröl es az aranymosäsröl is, melyet „Loturae, lampiones auri"-nak
neveznek, különösen pedig Köleseri Samuel orvossal ismerkedjek meg, ki a
bänyäszat körul irodalmilag sokat färadozott.* nI. Ferdinand idejeböl valö
okiratokböl littuk — ugymond Lipöt, — hogy aranyban különösen gazdagok
es sokat bänyäsztak ki az abrudbänyai, offenbänyai, körösbänyai es Kisbänya
közti hegyekben." Ezeket ajänlja tehät különösen figyelmebe, ügy szinten
az aranymosäst es a radnai ezüstbänyät. Minthogy penzveröhäz nincs
(a fejedelmi cusoria, ügy lätszik, mär koräbban megszünt), erre nezve is
velemenyt kivän.
Közöltük ez alapvetö rendeletet, mert megvilägitja bänyäszatunk akkori
ällapotät, s azt az iränyt, melyben bänyäszatunk az üjabb idöben aztän
fejlödesnek indült.
A kiküldött bizottsäg csak hanyatläsra es pusztüläsra talält. Csak nagy
nehezseggel juthatott Zalatnära s arra kerte a csäszärt, parancsolja meg
Bänflfynak, a fökormänyzönak, hogy Zalatnät lässa el järhatö ütakkal. De a
szemelyes becsvägyak is felülkerekedtek, mert Thavonath azt a jelentest tette,
hogy az erdelyi bänyäszat soha sem fog föllendülni, mig erdelyi urak ällnak
az elen. Lipöt kiräly meg azon evben intezkedett Zalatna helyreällitäsa s az
ottani uradalom rendezese iränt; a jelentes szemelyi reszere nezve pedig azt
välaszolta, hogy a bänyäszatot az erdelyiek kezeböl nem lehet egeszen kivenni,
hanem lassankent kell minden kamarai dolgot elszedni tölük; addig pedig
ellenörzöt (Controllort) kell adni mellejök. Egyik ne älljon a mäsik fölött, s
ha az erdelyi ember becsületesen toväbb akar szolgälni, annak a tanäcsät fogadja
* Kölcsiri Samuel az erdelyi aranybänyäszatröl irt egy, nyomtatäsban is megjelent erdekes
munkat: .Auraria Romano-Dacica."
M. 67
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.97 x 21.95 cm
- Pages
- 344
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch