Seite - 529 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

529 hogy a helyszinen tanulmänyozvän az ällapotokat, jelentest es javaslatokat tegyen. „Minthogy nemcsak többen mondjäk, hanem ältalänos hir es mindert törtdnelem bizonyüja, — ügyraond rendeleteben, — hogy az erdelyi provinczia a termeszet egyeb ajändokai közt különösen erczekkel es äsvänyokkal gazdagon meg van äldva, különösen arany-, ezüst- ¿s kJnes'ö-bdnydszata haszonnal iizketö: szändekunkban van a közös jöllet es az elöfordülhatö szüksegletek födözhetese vegett hasznälni azon jökat, melyekkel a termeszet ezen orszägunkat megäldä; es minthogy az erdelyi bänyäszat semminemü renddel nem üzetett, hogy azon kincs, mely — ältalänos kärra — a föld alatt marad', kihozassek": ennelfogva megbizza Thavonathot, hogy Erdelybe menjen s Ott magät a parancsnoklö täbornoknak es Apornak bemutatvän, biztos tudomäst szerezzen a bänyäszatröl es az aranymosäsröl is, melyet „Loturae, lampiones auri"-nak neveznek, különösen pedig Köleseri Samuel orvossal ismerkedjek meg, ki a bänyäszat körul irodalmilag sokat färadozott.* nI. Ferdinand idejeböl valö okiratokböl littuk — ugymond Lipöt, — hogy aranyban különösen gazdagok es sokat bänyäsztak ki az abrudbänyai, offenbänyai, körösbänyai es Kisbänya közti hegyekben." Ezeket ajänlja tehät különösen figyelmebe, ügy szinten az aranymosäst es a radnai ezüstbänyät. Minthogy penzveröhäz nincs (a fejedelmi cusoria, ügy lätszik, mär koräbban megszünt), erre nezve is velemenyt kivän. Közöltük ez alapvetö rendeletet, mert megvilägitja bänyäszatunk akkori ällapotät, s azt az iränyt, melyben bänyäszatunk az üjabb idöben aztän fejlödesnek indült. A kiküldött bizottsäg csak hanyatläsra es pusztüläsra talält. Csak nagy nehezseggel juthatott Zalatnära s arra kerte a csäszärt, parancsolja meg Bänflfynak, a fökormänyzönak, hogy Zalatnät lässa el järhatö ütakkal. De a szemelyes becsvägyak is felülkerekedtek, mert Thavonath azt a jelentest tette, hogy az erdelyi bänyäszat soha sem fog föllendülni, mig erdelyi urak ällnak az elen. Lipöt kiräly meg azon evben intezkedett Zalatna helyreällitäsa s az ottani uradalom rendezese iränt; a jelentes szemelyi reszere nezve pedig azt välaszolta, hogy a bänyäszatot az erdelyiek kezeböl nem lehet egeszen kivenni, hanem lassankent kell minden kamarai dolgot elszedni tölük; addig pedig ellenörzöt (Controllort) kell adni mellejök. Egyik ne älljon a mäsik fölött, s ha az erdelyi ember becsületesen toväbb akar szolgälni, annak a tanäcsät fogadja * Kölcsiri Samuel az erdelyi aranybänyäszatröl irt egy, nyomtatäsban is megjelent erdekes munkat: .Auraria Romano-Dacica." M. 67