Page - 551 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2
Image of the Page - 551 -
Text of the Page - 551 -
551
A megye fölös számú szláv eredetú helynevei arról tanúskodnak, hogy
a római uralom bukása után itt valami szláv népség tanyázott, melynek
meggyérúlt maradványait a honfoglalás idejében a magyarság nemcsak itt
találta, de valószinúleg már az elsó századok alatt teljesen be is olvasztotta
magába. A legrégibb oklevelek adatai nyilvánvalóvá teszik, hogy a magyarság
már korán megszállotta nemcsak a Maros mentét, hanem a megye többi teres
völgyeit is; és hogy az Arpád-házi királyok idejében nagy számú magyarság
lakott Hunyadmegye terúletén, világosan bizonyitja az az 1302-ben Déván
kelt itéletlevél, melyet László erdélyi vajda és Zonuk fóispán adtak ki. Az itélet-
levélben elófordúló helynevek tiszta magyar népességrôl tesznek bizonyságot.
Csak ezután kezdenek a mellékvôlgyekben, fôleg pedig Hátszeg vidékén súrúb-
ben foltúnni a kenézeik vezetése alatt a kipusztúlt terûletekre letelepúló oláhok.
A megye keletkezésének ideje ismeretlen; de az tudva van, hogy a
megyei fóispánságot Déva és Vajda-Hunyad várnagyjai viselték, a kik egyide-
jûleg olykor-olykor alispánok is voltak. E kettôs alispánság fönn is maradt
egészen az 1876-ki új megyerendezésig, de azzal a kiilônbséggel, hogy a
második alispán mindig a felsó kerúletben, Hátszegen lakott. A dévai várnagy
rendesen az erdélyi alvajda fontos tisztségét is viselte, a mi eléggé mutatja a
dévai vár hajdani fontosságát.
A megye székhelye Déva 6890 lakosú, rendezett tanácsú város.
Az arad—tövisi vasút mellett, a Maros balpartján fekszik. Délról, keletról
és éjszak-keletról a Maros vôlgyének gazdag és termékeny síksága veszi körül ;
nyugaton és éjszaknyugaton félkôr alakú, lombos erdókkel borított hegysor
környezi, mely egy magában álló, részint erdós, részint sziklás trachit kúpban
végzôdik épen a város nyugati széle fölött. E hegy csúcsát Déva várának festói
romjai koronázzák. Déva vára egyike volt a legrégibb erdélyi királyi várak-
nak. 1267-ben IV. Béla serege pártütó fiával, a késôbbi V. István királylyal.
Déva vára alatt ütközött meg. V. László a várat és várost 56 faluval együtt
Hunyadi Jánosnak adományozta. 1459-ben Szilágyi Mihály bírta, ki a várost
minden idegen tisztviseló biráskodásától mentesitette. E kiváltságot Mátyás
király is megerösitette. 1504-bcn a vár a koronára szállott s a török becsapások
eilen fontos véghelylyé lett. A Sziléziából visszatéró Báthory Zsigmond 1601
július havában egész udvarát itt tartotta. Bethlen Gábor 1621-ben a vár alatt
külön fejedelmi kastélyt (a mai „Magna curiá"-t) épitett. E kastélyban lakott a
Murányi Vénus, Széchy Mária is 1632-ben, mikor Bethlen István felesége volt.
1687-ben császári hadak szállották meg a várat. 1717— 19-ben gróf Steinville
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.97 x 21.95 cm
- Pages
- 344
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch