Page - 196 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

196 kijárta s aztán kereskedői vagy iparos pályára akart lépni, nem igen mehetett többé inasnak, mert már túl volt ezen a koron. Ennek folytán ezek az intéze- tek önként a tanító-képzők és a hadapród-iskolák előkészítő iskoláivá fejlődtek. De viszont az utóbbiakra való előkészítés czéljának attól fogva, hogy bennük az összes tantárgyak nyelve a horvát lett, többé nem tudtak megfelelni. Ezzel azonban egyúttal két legfelsőbb osztályuk látogatottsága is annyira leapadt, hogy gyakran már csak egy-egy tanúló ült bennük. Már most megkisérlették, hogy e két felső osztálynak szakiskolai jelleget adjanak s azok a mezőgazdasági vagy az iparosi pályára készítsenek elő ; minthogy azonban ezen túl is az elmé- leti tanítás maradt bennük a fő, s igy a kellő gyakorlati szaktanítás híján a fönnálló szakiskolákkal nem léphettek olyan kapcsolatba, a mely a bennük töltött éveket a szakiskolán beszámíthatókká tette volna: a polgári iskolát ez az átalakítás sem tudta életrevalóvá tenni. A hol tehát új iskolát kértek, vagy a hol, mint pl. Vukovárott, a község a saját költségén állított ilyet, hallani sem akartak a polgári iskoláról, hanem legfölebb a középiskolák alsóbb tagozatát óhajtották ; sőt a hol már voltak is polgári iskolák, középiskolákká való fejlesztésükért folyamodtak. Mikor aztán ä horvát reálgymnasiumot, mint az egységes középiskola úttörőjét szervezték, önként bekövetkezett a polgári iskola megszűntetésének és a reálgymnasiummal való egybeolvasztásának időszerűsége. Az egykori határőrvidéken már régebben is voltak ilyenféle, de nem önálló, hanem a nép- iskolával kapcsolatos két osztályú reáliskolák. Ezeket az átalakításokat azonban pénzügyi tekintetek miatt egyelőre csak a felsőbb népiskolára képesített tanítók alkalmazásával lehetett végrehajtani, a miért is ez intézetek a „felsőbb népiskola44 nevet tartották meg, a mely a horvát népoktatási törvényben a „polgári iskola" helyett addig is szerepelt. Ilyen két-, illetőleg négy osztályú reálgymnasium, a mely polgári iskolák helyébe lépett, tizennyolcz van az országban. Az iskolaügyet legnagyobb részt a kormány vallás- és közoktatásügyi osztálya vezeti, s a szakiskoláknak csak egy része tartozik a belügyi kormányzat rendelkezése alá. Tornatanítás. — Az általános hadkötelezettség behozatala oly nagy fontosságú társadalmi jelenség, a melylyel szemben a tanügyi kormány nem maradhatott meg az 1850. évi középiskolai szervezetnél. Az ifjúságot ugyanis, e mélyre ható és nagy fontosságú törvényre való tekintettel, nem csupán lelkileg, de testileg is elő kell készíteni arra, hogy egy év alatt elsajátíthassa mindazt, a minek alapján derék katonatisztek válhatnak belőle. Ösztöndíjas tanítókat