Page - 267 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1
Image of the Page - 267 -
Text of the Page - 267 -
267
a melyeket rendszerint elönt a víz. De még többet szenvednek a nyugatról
keletnek számtalan holt-ág között levő közeli Száva-menti falvak, úgy mint :
Dolnje Vrabfe, Horváti, Trnje, Zitnjak, Trnova és Resnik. A kiszáradó tócsák
lázakat okozó párázattal töltik be a levegőt és első pillanatra észrevehető a
hegyi és a síksági lakó közti különbség. Emez alacsonyabb, járása nem oly
könnyű s nem oly biztos. Kevesebbet is jár, hiszen még a legszegényebbjének
is saját fogata van, mert a lovak a tágas réteken és mocsaras mezőségen
elég legelőt találnak. A hegyek között csak a tehetősebbje engedheti meg
magának ezt a fényűzést, a melyet a Száva-menti lakó (posavanac) nélkülöz-
hetetlen szükségnek tart. A nemes lótenyésztés nagy haladást tett, és vásárok
alkalmával 500—600 forintos, sőt drágább fogatok is láthatók.
Miként a hegy és síkság közötti földrajzi ellentét élesen nyilatkozik
Zágráb környékének külső alakján, akként osztja íöl a parasztságot is egy, a
várost nyugatról keletre átszelő választó vonal két egymástól teljesen külön-
böző csoportra. E vonal éjszaki felén a sugár növésű szép hegyi lakó él,
kinek a földbirtoka nagyon el van darabolva ; dél felé a Száva-menti alacso-
nyabb mezőségen alacsony termetű emberfaj lakik, melynek sok a földje és
a rétje. A hegyek között a nagy áldozatokkal fölújított szőlőmívelést űzik,
a síkon ellenben a szarvasmarhatenyésztés a jövedelem fő forrása.
Ruházatban is különböznek egymástól. A termetes hegyi lakó szereti a
magas szárú csizmát, és bár mindig gyalog jár, azért télen is csak könnyű
kabátot vesz magára. A fürgébb a bocskort (opanka) kedveli és gyakori
szekerezése közben hosszú bundával védekezik a hideg ellen.
De bármily elválasztólag hat is a természet e vidéken a gazdálkodásra
és az életmódra, sőt a testalkatra is, mindamellett az egységes nyelv és a faj-
közösség egy és ugyanazon nép tagjainak bizonyítja a lakosságot.
Zágráb város története.
Horvátország történetével fővárosának a története a legbensőbben
összefügg. Mikor keletkezett Zágráb városa, a történelmi kútfőkből pontosan
meg nem határozható, valamint azt sem, miféle nemzetiségűek voltak első
települői. Csupán sejteni lehet, hogy ősrégi telep. Lételéről és fejlődéséről
biztos tudomást csupán a Krisztus születése utáni XI. század végéről nyerünk.
Első határozott említése ugyanis csak 1091-ben történik, mikor László
magyar király Zágrábban püspökséget alapított. Az első püspök Duh nevű
34*
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Horvát-Szlavonország (1)
- Volume
- 24/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1901
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.72 x 21.98 cm
- Pages
- 310
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch