Page - 268 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1
Image of the Page - 268 -
Text of the Page - 268 -
268
cseh volt. László király a püspökségnek sok jószágot is adományozott, hogy
szilárdítsa a kereszténységet e vidéken. Ez a tény is eléggé bizonyítja,
hogy Zágráb, a mai káptalan, már akkor nagyobb helység volt; majd a
püspöki szék révén a régi Szlavónia s utóbb a mai Horvátország fővárosa
lett s az is maradt mai napig.
Ezen ősi Zágrábtól nyugatra valamivel nagyobb halom emelkedik, mint
az, a melyen a káptalan-város állt. Háta kissé lelapulva és keskenyedve
húzódik éjszaki irányban a zágrábi hegység felé. E halmon, nem tudni,
mikor, új telep keletkezett, mely csak később vette föl a Zágráb nevet;
eredetileg pedig — úgy látszik — Gradéc-nak, vagy összevontabb alakban
Gracnak — Grechnek, Grecnek is — nevezték. Gradéc horvátúl annyi, mint
„ városka*. A régi városi pecséten ez áll : S. COMVNI. DE. MONTE. GR ACI.,
vagyis sigillum communitatis de monte Graci; a káptalan-város pecsétje pedig
ezt a föliratot viseli: S(igillum) CAPITOLI ECCLESIE ZAGRABIENSIS.
1850-ig két külön város volt ez, noha a felső város már a XVL században
fölvette a Zágráb nevet. Hogy a káptalan-várost a felső várostól megkülön-
böztessék, amazt már a XIII. század óta rövidesen „Zagrabiatt-nak nevezték,
emezt meg „civitas Grecensis juxta Zagrabiamu vagy „Zagrabia in monte
Grech" vagy ehhez hasonlóan jelölték meg, s a telep eredeti (Gradéc, Grac
vagy Grec) nevét nyilván átvitték az egész hegyre, melyen feküdt.
Gradéc a XIII. század előtt közönséges falu lehetett, melyet Zágráb
püspöki várostól a Medve patak (Medveséak, eredetileg azonban Circuniza,
Cirkuenik vagy Cirkuese, a mi Egyház patakot jelentene) választott el.
A Medve patak a zágrábi hegységben ered, melynek régi neve Medve hegység
(Medvednica) volt, s ama két halom közt levő völgyben folydogál, melyen
a régi Zágráb és Gradéc épültek, azután déli irányban a síkságon át a
Szávának tart.
A tatárjárás Zágrábra nézve korszakos hatású volt. IV. Béla király a
mongolok elől ide futott és tíz hónapot töltött itt. Mikor azután értesült
a tatárok közeledéséről, nyomban tovább sietett Dalmácziába. Zágrábot —
úgy Gradécet, mint a káptalan-várost a Szent István-székesegyházzal —
a tatárok rettenetesen földúlták és fölperzselték; a lakosokat, a kik szét nem
futottak, lekaszabolták, vagy rabszíjra fűzték. De távozásuk után a romokon
új Zágráb keletkezett.
IV. Béla király sokat fáradozott, hogy a tatárok ütötte sebeket begyó-
gyítsa. Ez okból számos helységet szabad királyi várossá emelt, sok elő-
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Horvát-Szlavonország (1)
- Volume
- 24/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1901
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.72 x 21.98 cm
- Pages
- 310
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch