Page - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2
Image of the Page - 290 -
Text of the Page - 290 -
290
kori Zágráb a XIII. század dereka óta csaknem egyenlő lépést tartott az akkori
Nyugat-Európa művelődésével. Az újkori Zágrábról ezt csupán a XIX. század
második felében mondhatni el.
A lakosság nagy többsége már a közép-korban horvátokból állt; azonban
találkoztak olaszok („oláhok"), azután magyarok és németek is. Az olaszok
leginkább mint déli gyümölcscsel és hazájok más árúival kereskedő népség,
vagy mint arany- és ezüstművesek telepedtek meg Zágrábban, míg a németek
főleg vargák, a magyarok csizmadiák és mészárosok voltak. Már a közép-
korban találni Zágrábban néhány zsidót, még háztulajdonost is; de polgár-*
jogot a XVIII. századig nem szerezhettek. Zágrábnak XV. századbeli latin
okiratai 2 2 különböző iparágat csaknem rendesen horvát nyelven jelölnek
meg, 33-at pedig leginkább latin néven.
A kereskedelem is aránylag élénkebb volt a középkori Zágrábban, mint
az újkoriban, sőt a legújabb koriban is. A középkori Zágráb az összes szomszéd
országokkal, kivált Magyarországgal meg a Tengermellékkel élénk keres-
kedést űzött. Különösen hasznára váltak a már említett heti vásárok, leginkább
azonban az István-, Márk- és Margit-napi három nagy országos vásár. Ezen
felül nem kisebb hasznára szolgált, hogy a zágrábi polgárok, mint már
említettük, az egész királyságban minden vám- és harminczad-illetéktől
mentesek voltak.
A zágrábi árús emberek idegen piaczokra mindig nagyobb csoportokban
jártak el, hogy rablótámadás ne érje őket. Különben már a közép-korban
minden művelődési élet alapját az egyesülés alkotta. Testvéresűletek és szövet-
kezetek (kalendinum vagy confraternitas) már a XIV. század második felében
előfordulnak Zágrábban, s belőlök fejlődnek száz évvel később a nagy számú
és nagy kiváltságokkal biró czéhek, melyek még a XIX. században is meg-
voltak. A czéhek ott is ugyanazon közgazdasági alapon nyugodtak, mint
másutt, s kidomborodó vallásos jellegök már abból is kitűnik, hogy a zászlaik
a Szent Márkról nevezett plebánia-templomban álltak, s a tagoknak minden
egyházi ünnepen és körmenetben testületileg részt kellett venniök. Még a
XVIII. században is harangszóval adott jelre minden czéhből egy tagnak meg
kellett jelennie a templomban, hol a lelkész három embert választott közűlök,
kik őt a szentséggel a súlyos betegekhez elkísérték.
Zágráb közigazgatása és igazságszolgáltatása a közép-korban, valamint
az új-korban a XIX. századig ép oly kezdetleges és patriarchalis módon volt
szervezve, mint másutt. A Káptalan-város, mint püspöki város, a püspökség
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Horvát-Szlavonország (2)
- Volume
- 24/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1901
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.0 x 21.88 cm
- Pages
- 296
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch