Page - 431 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2
Image of the Page - 431 -
Text of the Page - 431 -
431
tartozó Belec, Lobor, a hol a Keglevics grófoknak, Zlatar, Gotalovac, hol az
Erdődyeknek van birtokuk, végűi Radoboj és Krapina, csupa főúri jószág:
az egy zlatari kerületben huszonnégy. Azon egyközű hegyhátakon, a melyek
az Ivanőica törzséből délnek kiágazva a Krapina völgy felé lejtősödnek és
az említett helységeket egymástól elválasztják, számos várrom emelkedik.
Ez a tulajdonképeni, vagy „Felső" Zagorje, melynek hosszúkás négyszögét
éjszakon az IvanCica fő vonala, keleten és délen a Krapina völgye, nyugaton
pedig a Sutla határolja. Hosszúsága keletről nyugatra mintegy 45 kilométer,
szélessége pedig éjszaktól délnek 15—18 kilométer.
BudinSCina vasúti állomástól az út hullámos dombokon keresztül visz a
közeli HraSíinába. E helység, a hol a Draskovic grófok uradalma van, egy
csodálatos meteorról lett híressé, mely itt 1751 május 26-án esti 6 órakor
egy körülbelül 40 és egy 9 kilogrammos darabban hullott le. A nagyobbik
darabot a helység akkori plébánosa, Marsié, mentette meg a tudomány számára,
elküldvén azt Klobusiczky zágrábi püspöknek, a ki tovább szállította Bécsbe,
a hol ma is kiváló dísze a cs. és kir. udvari múzeum meteorit-gyűjteményének.
Hraséinától éjszakra, a Krapina egy forráspatakjának regényes harántvölgyé-
ben van Zajezda falu, a hol egy alighanem a XVI. században épült, jó farban
lévő várkastély áll.
Felső Zagorje fő helye az élénk Zlatar község, a Zlatarcica patak
termékeny völgyében. Innen lehet a környék számos érdekes pontját leg-
jobban meglátogatni.
Az Ivanőicán egész sora áll a várromoknak, még pedig némelyikük
jókora magasságban. Az újabb idők nemzedékei azonban nem igen kedvelik
e magas fekvésű és nehezen megközelíthető fellegvárakat, miért is a nemesség
inkább a földnépének telepeihez leszállva, alacsonyabb helyekre építi úri lakait.
Ez világosan föltetszik Zlatarnak kastélyokban gazdag vidékén is. Kelet
felé, a Rijeka patak mély völgyénél, a hol Zlatar fekszik, és az Ivaníicánál
kezdődve, sorakoznak Ostrc, Belec és Milengrad várromjai. A madzarovói
lapály közelében, hol a vaspálya Zagorjéból a Dráva síkságára lép ki, emel-
kedik Grebengrad, melynek meredek csúcson épült falaihoz nem egy nép-
monda fűződik.
A török háborúk hatását Zagorje is megérezte. A XV. és XVI. század-
ban a török pusztításainak jobban kitett déli tájakról sok nemes család költözött
ide s várakat szereztek maguknak kiterjedt jószágokkal. Innen ered a Zagorje
föltűnő gazdagsága várakban és kastélyokban.
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Horvát-Szlavonország (2)
- Volume
- 24/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1901
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.0 x 21.88 cm
- Pages
- 296
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch