Seite - 431 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

431 tartozó Belec, Lobor, a hol a Keglevics grófoknak, Zlatar, Gotalovac, hol az Erdődyeknek van birtokuk, végűi Radoboj és Krapina, csupa főúri jószág: az egy zlatari kerületben huszonnégy. Azon egyközű hegyhátakon, a melyek az Ivanőica törzséből délnek kiágazva a Krapina völgy felé lejtősödnek és az említett helységeket egymástól elválasztják, számos várrom emelkedik. Ez a tulajdonképeni, vagy „Felső" Zagorje, melynek hosszúkás négyszögét éjszakon az IvanCica fő vonala, keleten és délen a Krapina völgye, nyugaton pedig a Sutla határolja. Hosszúsága keletről nyugatra mintegy 45 kilométer, szélessége pedig éjszaktól délnek 15—18 kilométer. BudinSCina vasúti állomástól az út hullámos dombokon keresztül visz a közeli HraSíinába. E helység, a hol a Draskovic grófok uradalma van, egy csodálatos meteorról lett híressé, mely itt 1751 május 26-án esti 6 órakor egy körülbelül 40 és egy 9 kilogrammos darabban hullott le. A nagyobbik darabot a helység akkori plébánosa, Marsié, mentette meg a tudomány számára, elküldvén azt Klobusiczky zágrábi püspöknek, a ki tovább szállította Bécsbe, a hol ma is kiváló dísze a cs. és kir. udvari múzeum meteorit-gyűjteményének. Hraséinától éjszakra, a Krapina egy forráspatakjának regényes harántvölgyé- ben van Zajezda falu, a hol egy alighanem a XVI. században épült, jó farban lévő várkastély áll. Felső Zagorje fő helye az élénk Zlatar község, a Zlatarcica patak termékeny völgyében. Innen lehet a környék számos érdekes pontját leg- jobban meglátogatni. Az Ivanőicán egész sora áll a várromoknak, még pedig némelyikük jókora magasságban. Az újabb idők nemzedékei azonban nem igen kedvelik e magas fekvésű és nehezen megközelíthető fellegvárakat, miért is a nemesség inkább a földnépének telepeihez leszállva, alacsonyabb helyekre építi úri lakait. Ez világosan föltetszik Zlatarnak kastélyokban gazdag vidékén is. Kelet felé, a Rijeka patak mély völgyénél, a hol Zlatar fekszik, és az Ivaníicánál kezdődve, sorakoznak Ostrc, Belec és Milengrad várromjai. A madzarovói lapály közelében, hol a vaspálya Zagorjéból a Dráva síkságára lép ki, emel- kedik Grebengrad, melynek meredek csúcson épült falaihoz nem egy nép- monda fűződik. A török háborúk hatását Zagorje is megérezte. A XV. és XVI. század- ban a török pusztításainak jobban kitett déli tájakról sok nemes család költözött ide s várakat szereztek maguknak kiterjedt jószágokkal. Innen ered a Zagorje föltűnő gazdagsága várakban és kastélyokban.