Page - 494 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2
Image of the Page - 494 -
Text of the Page - 494 -
494
E csoportban föltűnő a Velebit név, melyet Dalmácziából, vagy déli
Horvátországból jött betelepülők hozhattak magukkal.
Az Orljava mély szakadékától Pleternica mellett (153 méter), hol a
keletről jövő Londza egyesül vele, kezd a Dilj gora emelkedni és gyorsan
400 méteren is fölül ér. Ez a dombláncz, mely az egykori katonai határ-
őrvidék és a polgári Horvátország közt határhegységűl szolgált, honnét
„Dilj gora" azaz „elválasztó hegy" nevét is vette, mintegy 50 kilométer
hosszú s a pozsegai katlant körítő hegyöv déli részének kisebb szárnyát
alkotja. Nyugatról keleti irányban haladva Brodtól éjszaknak a Dilj gora az
Orljava balpartjától a szlavóniai lapályig húzódik, a hol alacsony dombokká
törpülve lassan a síkságba vész. Legnagyobb szélessége a Londza folyó,
Varos és Podvinj faluk között 20 kilométer. Itt vannak legnagyobb emel-
kedései is ezen jól kikerekített és szelíden alacsonyodó dombvidéknek a
Predolje (459 méter) és a Mlakino brdo (436 méter). E magaslatokról szép
a kilátás a pozsegai mezőre és a tágas Száva síkságra. A számos nyilt völgy-
gyei átszeldelt és a lapálylyal jókarban tartott útakkal összekötött termékeny
és jól mívelt Dilj gora a pozsegai hegyöv legjárhatóbb része.
A pozsegai katlan belseje az Orljavától és mellékfolyóitól nyeri alakját.
Az Orljava a katlan nyugati felén ered és Pleternicáig keletnek folyik.
Pleternicánál egyesül a Londzával, mely a katlan keleti részén fakadva,
egyenest nyugati irányban az Orljavával szembe folyik; ez irányból azonban
hirtelen kanyarúlattal délnek fordul és a Dilj gora és a Pozeska gora között
eléri a Száva síkságát.
Mivel e két folyó a katlan belsejében jobbára annak déli része felé fut,
ennélfogva inkább éjszaki mellékfolyóik vannak jobban kifejlődve.
Egész sor, egyközűleg folydogáló patak ömlik le az éjszaki hegyekről,
számos alacsony dombra osztva a katlan belsejét, melyek Pozsega vidékének
oly jellemző alakot adnak. E dombok hullámalakúlag hömpölyögve emelked-
nek éjszak felé, hol a Papukhoz és a Krndijához csatlakoznak.
A déli hegyövhöz hasonlóan az éjszaki is nyugat felé emelkedik leg-
magasabbra. A Papuknak Pozsegától csaknem egyenest éjszakra emelkedő
csúcsa 953 méter és kelet felé lassan alacsonyodik. A nyugati horvát hegy-
csoportozatot a pozsegai hegyvidékkel összekötő Bilo hegységnek messzire nyúló
háta a gjulavesi nyereg által, a hol a vasút Daruvár és Lipik felé vezet, össze-
függ a Dujanova kosa (830 méter) és a Crni vrh (865 méter) csúcsokkal,
melyek a Papuk hegyláncz legnyugatibb részét alkotják. Ugyanennek keleti
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Horvát-Szlavonország (2)
- Volume
- 24/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1901
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.0 x 21.88 cm
- Pages
- 296
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch