Seite - 494 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

494 E csoportban föltűnő a Velebit név, melyet Dalmácziából, vagy déli Horvátországból jött betelepülők hozhattak magukkal. Az Orljava mély szakadékától Pleternica mellett (153 méter), hol a keletről jövő Londza egyesül vele, kezd a Dilj gora emelkedni és gyorsan 400 méteren is fölül ér. Ez a dombláncz, mely az egykori katonai határ- őrvidék és a polgári Horvátország közt határhegységűl szolgált, honnét „Dilj gora" azaz „elválasztó hegy" nevét is vette, mintegy 50 kilométer hosszú s a pozsegai katlant körítő hegyöv déli részének kisebb szárnyát alkotja. Nyugatról keleti irányban haladva Brodtól éjszaknak a Dilj gora az Orljava balpartjától a szlavóniai lapályig húzódik, a hol alacsony dombokká törpülve lassan a síkságba vész. Legnagyobb szélessége a Londza folyó, Varos és Podvinj faluk között 20 kilométer. Itt vannak legnagyobb emel- kedései is ezen jól kikerekített és szelíden alacsonyodó dombvidéknek a Predolje (459 méter) és a Mlakino brdo (436 méter). E magaslatokról szép a kilátás a pozsegai mezőre és a tágas Száva síkságra. A számos nyilt völgy- gyei átszeldelt és a lapálylyal jókarban tartott útakkal összekötött termékeny és jól mívelt Dilj gora a pozsegai hegyöv legjárhatóbb része. A pozsegai katlan belseje az Orljavától és mellékfolyóitól nyeri alakját. Az Orljava a katlan nyugati felén ered és Pleternicáig keletnek folyik. Pleternicánál egyesül a Londzával, mely a katlan keleti részén fakadva, egyenest nyugati irányban az Orljavával szembe folyik; ez irányból azonban hirtelen kanyarúlattal délnek fordul és a Dilj gora és a Pozeska gora között eléri a Száva síkságát. Mivel e két folyó a katlan belsejében jobbára annak déli része felé fut, ennélfogva inkább éjszaki mellékfolyóik vannak jobban kifejlődve. Egész sor, egyközűleg folydogáló patak ömlik le az éjszaki hegyekről, számos alacsony dombra osztva a katlan belsejét, melyek Pozsega vidékének oly jellemző alakot adnak. E dombok hullámalakúlag hömpölyögve emelked- nek éjszak felé, hol a Papukhoz és a Krndijához csatlakoznak. A déli hegyövhöz hasonlóan az éjszaki is nyugat felé emelkedik leg- magasabbra. A Papuknak Pozsegától csaknem egyenest éjszakra emelkedő csúcsa 953 méter és kelet felé lassan alacsonyodik. A nyugati horvát hegy- csoportozatot a pozsegai hegyvidékkel összekötő Bilo hegységnek messzire nyúló háta a gjulavesi nyereg által, a hol a vasút Daruvár és Lipik felé vezet, össze- függ a Dujanova kosa (830 méter) és a Crni vrh (865 méter) csúcsokkal, melyek a Papuk hegyláncz legnyugatibb részét alkotják. Ugyanennek keleti