Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

390 herczegeknek a seniorral szemben már nagyon régóta jogot adott osztoz- kodásokra, sőt egyenlő jogúságra is. így tehát Frigyes sem volt képes tartósan megszilárdítani a családjában követelt „elöljárói, helyettesítői es gondviselői" állást. Nemcsak különböző engedményeket erőszakolt ki tőle az öcscse, Albert; arra is kényszerültnek látta magát, hogy unokatestvérét, Zsigmondot, kibocsássa a gyámság alól. Szintén így tört ki Rómába való utazása (1452) alatt Ausztriában az a fölkelés, mely Frigyest arra kény- szeríté, hogy az iQú László királyt a rendeknek kiadja. Annak a körülménynek, hogy Frigyes a gyámfia kiadásával, mire őt nemcsak az osztrák rendek, hanem a magyarok és csehek is sarkalták, oly sokáig késedelmezett, még az a végzetes következménye is lett, hogy az önsegély szükségének érzete fölébredt mindenütt, különösen pedig Cseh- és Magyarországon. Már V. Albertnek meg kellett küzdenie ama nemzeti utraquista párt ellenséges ellenszegülésével, mely Csehországban a husszita zavarokból oly diadalmasan támadt. Ez a párt a helyett, hogy Zsigmond leányának a IV. Károly arany bulláján alapuló örökösödési jogát és a Habsburg-házzal kötött öröklési szerződéseket elismerte volna, választott nemzeti királyságra törekedett. Azon kezdte, hogy a német származású eretnek ellenséggel abból a lengyel királyi házból való herczeget állított szembe trónkövetelőül, mely régebben már összeköttetésben állott a husszitákkal. Albert halála után csak- ugyan meg is ejtették a királyválasztást, s mikor ez a megválasztott bajor herczeg elútasító válaszával meghiúsúlt, a nemesség már elég erősnek érezte magát, hogy éveken át király nélkül is .ellegyen. A husszita mozgalomból keletkezett pártok hatása alatt Csehország egyes nemesi szövetségekre bomlott, melyek közt lassanként a Ptáőek vezetése alatt álló utraquista-párt jutott elsőségre, mígnem végre Ptáíeknek a kehely-párt vezérletében való utódja, Podiebrad György, Csehországnak úgy a rendektől, mint a Habsbur- goktól is elismert kormányzója vette erős kezeibe a kormány gyeplőit. Magyarországon elismerték jövőre Erzsébet öröklési jogát oly alakban, hogy megígérték, hogy férjét királylyá választják. S így csakugyan trónra jutott V. Albert a rendek választása útján. Mikor azonban Albert meghalt, mielőtt felesége a remélt trónörököst világra hozta volna, a nemzeti párt itt is hangoztatta szabad választási jogát. S ezt a jogkövetelését annyival könnyebben érvényre juttatta, mivel egy gyönge nő, vagy, ha Erzsébet fiút szülne is, egy gyermek kormánya sehogy sem nyújthatott elegendő oltalmat