Seite - 506 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3
Bild der Seite - 506 -
Text der Seite - 506 -
506
Kaunitz Venczel Antal gróf, később herczeg (született 171 l-ben Bécs-
ben) régi morva nemesi családból származott, a melynek ősi fészke Brünnhöz
két órányira esett. Eleinte egyházi pályára szánták, de később államszolgá-
latba lépett, a melyben szellemével és szorgalmával csakhamar magára
vonta a császárné figyelmét. Sugár, nemes alakja volt; élénk kék szemei
és megnyerő arczvonásai észt és éles elmét jeleztek. Mély emberismerettel
birt, nagy avatottsággal az ügyekben, biztos Ítélettel, vas kitartással
czéljai követésében. Tiszteletet geijesztett maga iránt hideg nyugodt maga-
viseletével és szellemi felsőségével; e mellett azonban olyan nyíltszívű
és szeretetre méltó tudott lenni, hogy mások könnyen indíttatva érzék
magokat föltárni előtte titkaikat, míg ellenben ő senkivel sem közölte
gondolatait és szándékait.
Kaunitz azon időtől fogva, midőn az államkanczellári hivatal élére
kineveztetett (1753), egész I. Ferencz császár haláláig (1765) csaknem
korlátlan úr volt a Ballplatzon levő palotában úgy, hogy II. Frigyes ez időre
nem helytelenül nevezi őt „vice nagyvezértt-nek. Kinevezése óta még az
ügyek elintézésének külső alakja is megváltozott. Az udvari és állam-
kanczellária jegyzékeiből eltűnt az az okoskodó, iskolás hang, melylyel
Bartenstein sokszor megütközést keltett; a kormány nézetei a mérséklet
ritka szellemével fejttettek ki. Míg előbb az okiratok csaknem kivétel nélkül
az uralkodó nevében mentek a követekhez, immár a számukra szóló utasí-
tásokat a miniszter adta ki, a ki a császárné által aláirt hivatalos utasítások
mellett titkos, egyedül ő általa aláirottakat is intézett hozzájok.
Az aacheni békét Kaunitz, mint Mária Terézia meghatalmazottja
kötötte. Ez alkalommal ismerte meg a tengeri hatalmak önzését, a melyek
a háború folyamán mindig egyedül a maguk érdekével törődtek s most is
a legsúlyosabb áldozatokat követelték a császárnétól. Midőn tehát Mária
Terézia kevéssel a béke létrejötte után minisztereitől véleményt kivánt arra
nézve, minő politikai rendszert kelljen immár követnie: akkor Kaunitz volt
az, ki a miniszteri értekezlet többi tagjaival ellentétben, a kik a tengeri
hatalmakkal való további szövetség alapeszméjéből indúltak ki, uralkodó-
nőjének inkább a Francziaországgal való szövetkezést ajánlotta, hogy annak
segélyével visszaszerezze Sziléziát. Ezzel a nézetével akkor még nem boldo-
gúlt ugyan, de mégis Párisba küldték nagykövetnek, hogy barátságosabbá
alakítsa a két udvar viszonyát. Onnan egyelőre a nélkül tért vissza Bécsbe,
hogy végzett volna valamit, s átvette mint udvari és államkanczellár a
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (II), Band 3
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (II)
- Band
- 3
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.78 x 21.84 cm
- Seiten
- 272
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch