Seite - 572 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4
Bild der Seite - 572 -
Text der Seite - 572 -
572
kozó vagy az ács, a ki a koporsót készíti, e mellé áll s a halott nevében, ha
az p. o. családapa, ezeket mondja:
„Gelobt sei fesus Christ! Hiazt pfiat* eng Alle Gott bei nander; muass
eng heunt verlassn stb." (Dicsértessék a Jézus Krisztus! Isten áldjon meg
mindnyájatokat; ma el kell hagynom benneteket, stb.)
Ekkor oda megy a feleség; meghinti a halottat szentelt vízzel,
keresztet vet rá, kezét érinti s így szól : „So pfiat di Gott, mein liaber
Mann, bis ma wieder z'amm kemman!" (Isten áldjon, kedves uram, míg
majd újra látjuk egymást!). Azután egyenként odajárulnak a gyermekek s
hasonló módon búcsúznak el, ezt mondván: „Pfiat n Vadern" (Isten áldjon,
apám,) s ezt teszik hozzá: „Dank ni Vadern für alles Guate!" (Köszönöm,
édes apám, minden jóságát!). Ily formán búcsúznak a szomszédok és atyafiak
is, s egyik-másik tört hangon így szól: „Han di gern g hat, Nachbar!"
(Szerettelek, szomszéd!). Első személy helyett a szóló sokszor a harmadikban
beszél. Némely vidéken ez a búcsúztatás csak a sírnál megy végbe. A búcsú-
zás végén néhol egyenest kijelentik, hogy „az elhúnyt mindenkinek hagyott
is valamit a „torra", mely ennél s ennél a kocsmárosnál lesz". Miután be
van zárva és leszögezve a koporsó, a halottvivők az ajtóküszöb fölött, ehhez
kissé hozzá értetve, háromszor megemelintik keresztformán s mindannyiszor
ezt mondják: „Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus!" Mire mind ezt felelik:
„Mindörökké, amen!" Nagyon elterjedt hiedelem, hogy a holtat lábbal
előre kell kivinni a házból, mert, ha visszanéz, valaki nem sokára „utána"
hal a háziak közül.
Ha a halottas háztól messze van a templom, a holttestet rendesen
ökrös szekéren viszik oda. De a béresnek nem szabad visszatekinteni, mert
úgy társát keresné a holtnak. Valamelyik szomszéd szállítja a holtat a
templomba; néhol a két szomszéd ássa meg a sírt is.
Némely vidéken botránkoztatónak tartják a holtat szekéren szállítani
a templomba, jobb szeretik rudakon vinni a koporsót, ha nagy útat tesznek
is. Több helyen szokásban van, hogy, ha parasztgazda hal meg, minden
szomszéd, a kinek földjén keresztül vonúl a halottas menet, a határmesgyén
a szent-mihály-lovához járúl, s az előimádkozó a halott nevében bocsánatot
kér tőle, ha netán nem voltak jó barátok, nevezetesen pedig ha határ-
villongások voltak köztük. Házasember testét férfiak, nőtelenét fiatalok,
leányét leányok viszik ki. Néhol a gyerek holttestét, ha fiú volt, ha leány,
* Pliaten = behüten.
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria)
- Band
- 4
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.915 x 21.89 cm
- Seiten
- 366
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch