Seite - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Band 5/1
Bild der Seite - 180 -
Text der Seite - 180 -
180
felszabadítsa, mely nagy műben ő magának ha nem is az első, de nagy,
talán, a lényeget tekintve, legnagyobb szerepet szánta. Csakhogy az esemé-
nyek folyása nem kedvezett ez ideál megvalósításának. Még II. Mátyás élt,
mikor a cseh protestánsok vallásos sérelmek miatt fölkeltek és elkezdődött
a nagy vallásháború, mely harmincz éven keresztül Európa egész nyugatát
mozgásba hozta. Bethlen erős, bár nem szenvedélyes, nem elfogúlt református
volt. Mint mondják, huszonhatszor olvasta el a bibliát; de azért észrevette,
hogy a jezsuiták jó tanárok és a protestáns Erdély nem bukik meg, ha
területén itt-ott tanítanak; hogy Károlyi Gáspár protestáns biblia-fordítása
mellett Káldy György jezsuita magyar biblia-fordítása is pártolásra méltó.
Sőt talán lelke mélyében már ott lappangott az a skepsis, mely nagy
világi érdekeknek alárendelte a dogmákat, s mely navarrai Henriket Páris
birtokáért misére vitte. De az ő nagyravágyásának — és volt benne, lehet
mondani, joggal volt benne, — a protestantismus és nem a katholikus vallás
kedvezett, s a protestantismus ellenségei az ő ellenségei is voltak. Háromszor
fogott tehát a 30 éves háború folyamában fegyvert II. Ferdinánd ellen
(1619—1621; 1623—1626) a töröknek hallgatag, majd nyilt pártolása
mellett. Pozsonyig, sót Dunán túl a Dráváig hatolt ; a koronát kezébe kapta,
és hívei királylyá választák (1620 aug. 25). De a németországi háború
eseményei, melyek a protestantismusnak nem kedveztek, mindannyiszor
visszavonűlásra, békére kényszeríték, s a mit Bethlen ki tudott vinni, csak
az volt, hogy a király a bécsi békét ismételve megerősíté és neki Szatmár,
Szabolcs, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Bereg, Abauj megyéket adta életfogy-
tiglan. Mikor pedig éjszakon feltűnt a hős, ki a németországi protestan-
tismust diadalra volt segítendő — Gusztáv Adolf svéd király, Bethlen
Gábornak, neje, Brandenburgi Katalin után, sógora, — és Bethlen Gábor
mint előbb Angliával, Dániával, Németalfölddel, a német unióval, most ő
vele kezdett tervelni új háborút: meghalt (1629 nov. 15), legmaradandóbb
emlékéül a gyulafehérvári, most nagyenyedi Bethlen-tanodát hagyván maga
után, a hová külföldről jeles tanárokat hívott meg, mint Opitz Mártont,
az újabb német költészet egyik úttörőjét, s a hol egy negyed-század múlva
irodalmunk egyik büszkesége, Apáczai Cseri János — a magyar bölcsész —
tanított és bölcselkedett (1653 — 1656).
Bethlen Gábor halála után özvegye, Brandenburgi Katalin lón erdélyi
fejedelemmé, de nem soká tarthatta magát. Néhány hónap múlva lemondott
(1630 okt.) Kegyencze, Keresztszeghi Csáky István Magyarországba jött,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország I (1), Band 5/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország I (1)
- Band
- 5/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.53 x 22.79 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch