Seite - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2
Bild der Seite - 288 -
Text der Seite - 288 -
288
•
negyede tájáig, midőn a hanyatlás idejét egyszerre csak minden mulasztást
pótolni törekvő ébredés váltotta föl s a költők, irók és tudósok serege által
aránylag rövid idő alatt új és fényes életre juttatott magyar nyelv már a jelen
század első felében diadalmasan vonúlt be az élet és közélet minden terére,
sőt 1847 óta állandó otthonra talált magukban a királyi csarnokokban is.
A magyar nép eredete, alkata, hősi indulata.
Általános bevett felfogás a magyar nemzetnél, hogy őseit a hunok-
ban és avarokban keresi. Ezt a hitet igazolni épen olyan nehéz, mint
megczáfolni; de teljes lehetetlen azzal helyettesíteni, hogy a magyarok a
finnekkel és csuvaszokkal egy eredetűek : bármilyen derék, életre való népek
legyenek ezek, különösen a magas kulturával biró, s szellemi tehetségben,
vitézségben méltán rokonokúi fogadhatott finnek. Nincs magyar, néhány
nyelv- és történettudós kivételével, a ki ne Attilát tekintené ősapjának.
A magyarok eredete iránt is csak a nyelv után lehet nyomozódnunk.
A magyar nyelvben mint ős szavak fordulnak elő olyan fogalmak meg-
nevezései, a melyek Európa éjszakkeleti részében nem otthonosak: ók
ismerték a „tengert", a „tevét", az „oroszlánt", a „szőlőt", a „bort", a
„körtvélyt", a „baraczkot", „dinnyét", „almát", a melyeknek az elneve-
zését mind a német, mind a szláv nyelv többnyire a latinból vette át. Tehát
ott kellett járniok, a hol ez mind látható volt. Ellenben hiányzik a magyar
nyelvből sok olyan, a mi éjszakon mindennapi látvány, így pl. a Gletscher,
a Rennthier, stb. A szlávból van átvéve a medve, az ablak, asztal, szekrény,
stb. A régebben idetelepült székelynél már az épületrészeknek vannak elne-
vezései : eresz (pitvar), góczalja (cserép kandalló alja), hiú (padlás), lappancs
(a padlás csapóajtaja), kapuzábé (kapufélfa), kert (kerítés), stb. Még maga a
„hegy" is csak ráviteles elnevezés, rendesen „kő" helyettesíti vagy „bérez".
Ellenben van elég változata a sík lapály elnevezésnek : fenyér, avar, sivatag,
rét, nyir, azután a mocsár, láp, semlyék, ingovány, dágvány, moha, kopolya,
pocséta sejtetik, hogy ezeket a Kaspi és a Fekete-tenger közötti ormótlan
lapályon szerezték, a hol valószínűleg több fajrokon nemzettel tanyáztak
együtt, nem ritkán >testvérháborúkban irtva egymást, melyek közül ki
elveszett a népvándorlás irtó járataiban, ki meg beleolvadt a magyarba.
Arczisme szerint is nehéz a rokonságot keresni a magyar és a más fajok
között ; mert ámbár megállapítható, hogy az arcz tojásdad (inkább gömbö-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország I (2), Band 5/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország I (2)
- Band
- 5/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 22.93 cm
- Seiten
- 264
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch