Seite - 303 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2

Sütni főzni kik jól tudnak, olyanokat. Azoknak ketteje a kalácssütéshez Hozzá fogott, négye pedig a főzéshez. Sütöttek az elsők szép fehér czipókat, Fonott kalácsokat, lángost, vakarókat. Száma sem volt a sok káposztás rétesnek, És kapros túróval megtöltött bélesnek, Tekenők tölték meg mákos kalácsokkal, Rántott csőrögékkel és lelkes fánkokkal. Tálakra levelen sültek halmoztattak, Asztalokon renddel mind alkalmaztattak. Udvar közepére egy nagy szín volt vonva, A melyet kerített magassan négy ponyva, Ezen volt főzéshez nagy tűz-pad építve, A sok felvágott fa rakásra készítve. A négy szakácsné itt kelt, járt, forgott, sürgött, A sok vagdaló kés, főzőkanál csörgött, Ki ludat, ki pulykát, ki kappant melleztett, Ki malaczot szúrván, abból vért eresztett. Két fülű fazékba káposzta rotyogott, Püffögött a kása, fele kipotyogott. Egyik a kappanhoz metélt tészta laskát, Más is azt sikár lötty hogy majd csinál táskát. Harmadik bosporba fokhagymát aprított, Negyedik espéknek szalonnát hasított, Mert paczalt, bárányhúst ezzel készítették, A törött lébe is ugyan eztet tették. Gyenge báránykákat készíték tárkonynyal, Borjut uriassan, mint szokás, czitronynyal. A disznólábakbul főztek kocsonyákat, Tálaltak két lapos tálra tarhonyákat. Egyike egy sódart vagdaló késével Feldarabolt s főzte aztat kaszás lével. Roíjiifej tejfeles és zsemle koczkával Készült s a disznófő eczetes tormával. Ludas kása is volt, csirkék köszmétével, Egy pár hizlalt récze főtt fekete lével. Minden étel vaia jól megsáfrányozva, Némely megzsályázva, vagy rozmaringozva. Hintettek azokba bőven borsot, gyömbért, Mivel a fűszerszám tisztítja meg a vért. Az ökörnek fejér s vese pecsenyéje 303