Seite - 304 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Band 5/2
Bild der Seite - 304 -
Text der Seite - 304 -
304
Nyárson sült és roston annak vetreczéje.
Disznó oldalasnak a zsírja lecsorgott,
Malacz, melyet nyársra vontak, frissen forgott.
Spékeltetett ürű húsa fokhagymával,
Ludakat töltöttek mind kormos almával,
Pulyka-kakasoknak lágy kenyér begyekbe
Tétetett; vad nem volt: azért is helyekbe
A többi sült állott borjú czimerekből
Csináltak katonabélest veséjékből.
Es így tovább!
A jelen századbeli magyar konyhát így találjuk leirva :
„A konyha a legnagyobb helyiség a házban, nagy nyitott kéményű
tűzhelylyel, melyen felül is ég tűz, alúl is ég: felül főznek, alúl kalácsot
sütnek. A pattogó hasábok közül emelkedik ki a sok horgú vaskntya, az
tartja az egyik végét a nyársnak, a mire felhúzva forog a piruló kanpulyka,
keresztül ütve a nyílforma lúdlelkével. A forgató gépet egy béres gyerek
helyettesíti. A tűz körűi rotyogó fazekak, félig letakarva mázos cserép-
fedőkkel.
„A lángtól félrevonva egy vas háromszög, lábakon, azon egy lapos
cserépedény, az betakarva pléhfedővel; alatta is, fölötte is parázs. Ebben
bizonyosan a társa sül annak a rétesnek, a mit ott a nagy kihúzott asztalon
most nyújtanak vékonyra, olyanformán, hogy két leány kétfelül egy ökölnyi
gyúrt tésztát addig nyújtogat, míg az alátett abrosz szélét éri, hogy azt
egy régi római Messalina, mint tunica vitreát vehetné magára. Azt pedig
a magyar gazdasszonyok meghintik tojásos tejfellel, mandulával, mazsola-
szőlővel, aztán összehengerítik, kigyó módra tepsibe tekerintik s lassú tűzön
pirosra pirítják.
„Más fehér nép e közben a tűzhely alatti kemencze agyag tévőjét rakja
körűi a kihúzott parázszsal, a forró kemenczében magasra kelt kalácsok-
sülnek ; más leánycseléd kétfogantyús félhold-forma bárddal apróz gömbölyű
fatálon valami húsfélét, a mi rizskásával vegyest káposztalevélbe lesz befoj-
togatva. Egy suhancz borsot tör nagy ágyúnyi vasmozsárban, egy fürge
szobaleány meg rézsodrony virgácscsal seprűz egy czinmedenczében hófehér
tojáshabot, a mi a felfujt kásához kell. Maga a főszakácsné pedig mindenütt
sürög-forog, vezérli a concertet: megöntözi zsirral a piruló pulykát, mi az
alája tett cseréptálba csorog vissza; meghinti a rétes tésztát elébb a szárazzal,
aztán a folyadékkal; belekóstol a forró ételekbe fa főzőkanállal, s megítéli,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország I (2), Band 5/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország I (2)
- Band
- 5/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 22.93 cm
- Seiten
- 264
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch