Seite - 470 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

470 A szókincs is sok, Ausztriában nem használatos régi szót mutat föl, pl. „Klag" Trauer helyett, „abspülen" abwaschen helyett, különösen pedig az ételek és szerszámok neveiben, pl. „Muas" az ausztriai „Schmarrn" helyett, „Leilach" (Leintuch), hasonlókép eltérő szójelentéseket, pl. „Vcr- druss" Sorge helyett, „Práter" Ringelspiel helyett. Az idegen szók hasz- nálata sokkal más; a szláv: Grenze, ausztriai „Graniz" helyett itt a német „March" járja; másfelől pl. a leereszkedő városit „kommoder Herr"-nek híjják, a szép házat Pinzgauban „Prä-haus"-nak. A síkföldieknél jellemzők e kedvelt partikulák : „ge(n)" és „hau". A Hübner topográfus által vagy száz esztendeje a szomszédos kerületek, mint Thalgau és St.-Gilgen, beszédmódjában kimutatott különbségeket jóformán korunk élénkebb közlekedése tűntette el. A Lueg-szoros szírtkapujától a Thauern-ormokig terjed a Pongan s's Pinzgau nyelvjárásának területe, melyről már az öreg Hübner megjegyezte, hogy nagyon sok sajátszerűséget mutat föl. A hegyi lakók többnyire von- tatva és énekelve beszélnek, azaz a hangnak folytonos felemelésével és alá- bocsátásával. Hogy itt majdnem mindegyik völgy külön változatait mutatja vagy mutatta föl a nyelvjárásnak, bizonyítja ugyancsak Hübner, a ki példái'il Grossarlból és Raurisból oly kifejezéseket közöl, melyeket csak ott értenek. Ezen nyelvjárás sajátságai közé tartozik többek közt az „e" törzshangnak „ei"-vé diphthongizálása, pl. gwein (gewesen), az „sch"-nek beiktatása az „r" és a foghangok közé, mely „sch" előtt az „r" sokszor egészen el is enyészik, pl. „Héáschz" (Herz), „kuschz" (kurz) és a torokhangok durva ejtése. A Felső-Pinzgauban ez a tájszólás a szomszédos Zillerthaléba olvad át, pl. i hun (habe). De nemcsak a hangban, hanem a szókincsben is egészen sajátszerű a pinzgaui nyelvjárás. Ezeket a szókat: „Metz" (Mädchen), „Bösdirn" (Bauern- tochter), „fruetig" (munter), „kasig" (lieblich), „lóapen" (meghagyni), „anweigen" (anreizen), a síkföldön aligha értik; mások, mint „foppen" (prahlen), „reiten", pl. „ob's Ross reiten", vagy „ob's Schesi reiten" (fahren) megváltozott jelentésüknél fogva figyelemre méltók. Nagyon használják az „-ach" végű gyűjtőneveket, pl. „Halmach" (Stoppeln). Kedves partikulájuk ez: „gu", valamint a grossarliak „guli"-ja; ezért tréfából „Guli-földiek"-nek mondják őket. A Lungau nyelvjárása a radstatti Tauern által való elzártsága követ- keztében közelebb áll Karintia és Stiria nyelvjárásához ; azért jegyzi meg