Seite - 195 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

195 mehr nöt" (e helyett: nöt weiter és nöt mehr), s az efféle furcsaságok még a határon innen, a stájer „Frühopfen"-vidéken járatosak. Igazi hiencz hang- zású ez a dal : „Drai schneewaisi Täubal Fluign üba main Do' Hiaz muis is' vastein, Dass mi mai Bui nima mo'". Magyarúl : „Három hófehér galambka Röpül át a háztetőn; Azt értem én ebből, hogy már Nem szeret a szeretőm." Az „Eule", bagoly, neve „Auff"; „Aua-La"-t (Ahornlaub), juhargalyat szednek; a jószágot az „Aich"-ra (legelőre) hajtják, stb. Hogy hol szűnik meg a hegyi hiencz s hol kezdődik a ^Jaggler*, nehéz megmondani. Mindamellett a „Jagglland"-ot, melyet az erdei szent Jakabról neveznek így, külön nyelvjárási területnek veszik. A „Jaggler" szintoly bőbeszédű, mint a hiencz. Van-e valami szószaporítóbb, mint az a három „jaggleri" igenlő formula, melyeket Rosegger közölt? I. „Segi wird aft sist wul sein já", II. „Segi wird lad öppa namla hisch wauhr áh sein" és III. „Segi wird aft sist lad öppa namla hisch wul fruandla wohr áh sein, já!" (Ilyenforma magyarban példáúl ez: „no már biz az aligha úgy nincs aszondom!") — Másvidéki „Kleinzell"-nek itt egy „Wenigzell" felel meg s a Waldbach-, Schildbach-, Löffelbach-beliek Wald-, Schild- és Löffel- „bácker"-ekké lesznek. Míg az ilziek, blumauiak, riegersburgiak sokszor p-t ejtenek b helyett („Was i schuldi pin, wiar i pezoln." A mivel tartozom, megfizetem. „Mei olaliapsta Pruida!" Legkedvesebb testvérem! „I kaf d'r a rosenrod Paund." Veszek neked rózsaszínű pántlikát), addig a Jaggler "-cknek az sp vagy phonetikailag helyesebben schp okoz nehézséget, azért is nekik a szalonna „Schweck" (Speck helyett), a forgács „Schwa" (Späne helyett). Az ozsonna nekik nem „Jause", hanem „Halbaubendmauhl" (félvacsora) s a „Watschen" se „pofleves" nálok, hanem valami kedves tésztanemű. Fordítsunk most hátat a diphthongizáló dombvidéknek s hágjunk Ratten felől az utolsó hegygerinezre, mely a Mürz-völgytől elválaszt. Ez átkeléssel az „Alpel"-ra jutunk, azon író szülötte földére, ki nemcsak született nyelvjárásának, hanem a stájer beszédmódnak általában nagy 25*